Külön kommentárban és beszámolóban foglalkozik a Pravda napilap a vasúti többnyelvűség problémájával - idézi a lapot a bumm.sk. Írnak a Kétnyelvű Dél-Szlovákia Mozgalom tevékenységéről - melyről a hvg.hu is rendszeresen beszámol - és a helyi reakciókról is. "A dél-szlovákiai falusi vasúti állomásokon kezdenek nagyon besűrűsödni az események, miután aktivisták egy csoportja kétnyelvű táblákat helyezett el az épületek elé szlovákul és magyarul is. A vasutasok azzal a magyarázattal szedik azokat le, hogy a kétnyelvűségi rendelkezések a vasúton nem érvényesek" - áll a cikk bevezetőjében. Az újságírók a mozgalom aktivistáival is kapcsolatba léptek, ismertetik a fejleményeket.

Az újság a vasúti illetékeseket is megkérdezte arról, mi a probléma lényege. Martina Pavliková, a vasutak szóvivője szerint technikai és jogi akadálya van az intézkedésnek, ugyanis a kisebbségi nyelvtörvény csak a közúti megnevezéseket rögzíti, az állomások nevét a belső technikai normák szabályozzák. A törvényi akadályok eltávolítására, valamint annak tisztázására egy speciális munkacsoport alakult. Martin Kóňa, a közlekedési minisztérium szóvivője szerint kétnyelvű táblák lesznek, csak "nem mindegy, milyen formában"

"Időközben csendes háború dúl az ekecsi apró állomáson is: valaki az épület homlokzatára az "Ekecs" feliratot írja fel, a vasutasok pedig fehér festékkel lefestik azt" - világítja meg a helyzetet más állomásokon a Pravda. A tudósításban a helyi jegykezelőt és több, meg nem nevezett polgármestert is megkérdeztek, nagy részük úgy nyilatkozott, mindegy, hogy egynyelvű, vagy kétnyelvű táblák lesznek a vasutakon. Kóňa szerint a vasúttársaság az érintett községektől csak két hivatalos kérvényt kapott.

"A kétnyelvű példákért nem kell messzire menni Európában. A cseh-német határon a vasútállomások nevei németül és csehül is szerepelnek. Ausztriában Dél-Tirolban, ahol sok olasz él (sic!) néhány táblánál ez úgy működik, hogy először olaszul, majd németül szerepel a megnevezés, ugyanolyan nagyságban. Szlovákiában ez nincs így" - állapítja meg a Pravda, majd idézi Zuzana Kusá szociológust, aki kijelenti, a kisebb betűméret már eleve demonstrálja az alá- fölérendeltségi viszonyt. "Ez egy olyan megnyilvánulás lenne, ami az alapvető, a másik csoport és nyelve iránt érzett tiszteletről tanúskodik. Ez egy befektetés a nyugodt együttélésbe" - fejti ki Kusá.

A Pravda egy vonatkozó kommentárt is szentel az esetnek, ebben Marián Repa szintén pozitívan nyilatkozik a törekvésekről. "A nyelv az etnikumok legfontosabb jellemzője. Enélkül a szlovákiai magyarok a luzsicai szorbokhoz vagy a kasubokhoz hasonlóan elmúlnak. Ha fontos számunkra az ország sokszínűsége és a jó együttélés, akkor a kisebbségi nyelveket is támogatnunk kell" - hangzik a zárómegállapítás. A Pravda karikatúrája is a probléma abszurd létére mutat rá: "A közlekedési minisztériumban egy külön munkacsoport alakult. Jelenleg is tartanak a tárgyalások a kisebbségekért felelős kormánybiztos, a vasutak és a közlekedési minisztérium részlege között arról, hogy vajon a magyarok is utaznak-e vonaton" - fejti ki benne a bemondó.