2012. november. 20. 13:39 MTI Utolsó frissítés: 2012. november. 20. 13:21 Világ

Korrupció miatt mondott le egy román képviselő

Lemondott mandátumáról kedden Alin Trasculescu, a Demokrata Liberális Párt (PDL) parlamenti képviselője, akit befolyással való üzérkedéssel gyanúsít a román korrupcióellenes ügyészség (DNA).

A DNA szerint a képviselő 150 ezer euró csúszópénzt kért egy Vrancea megyei vállalkozótól, hogy az illető cége számára különböző állami megbízásokat szerezzen. Trasculescut november 11-én, egy tettenérési akció során, 24 órás őrizetbe vette a korrupcióellenes ügyészség, ám másnap szabadon bocsátották, mert előzetes letartóztatásba helyezése nem volt lehetséges a képviselőház hozzájárulása nélkül.

A román parlament keddi ülésének napirendjén szerepelt a képviselő mentelmi jogának felfüggesztése. Mind a kormányzó Szociál-liberális Szövetség (USL), mind az ellenzéki PDL jelezte, hogy hozzájárul Trasculescu előzetes letartóztatásba helyezéséhez, ahogyan azt az a DNA igényelte. A képviselő lemondásával a parlamenti döntés okafogyottá vált. Pénteken a képviselőház jogi bizottsága az előzetes letartóztatást támogató jelentést fogadott el Trasculesu ügyében, a felhatalmazásról azonban csak a képviselőház plénumának kellett volna döntenie.

A Közpolitikai Intézet nevű civil szervezet összesítése szerint a decemberben véget érő parlamenti ciklusban 22 törvényhozó ellen fogalmazott meg korrupciógyanút a DNA, ám a román parlament több esetben nem járult hozzá, hogy tagjai ellen lefolytassák a bűnvádi eljárást.

Hirdetés
hvg360 Bábel Vilmos 2025. január. 23. 14:43

Orbán Viktor vagy Magyar Péter tehet a bombariadókról? Mindkét oldalnak rögtön lett válasza, csak Gulyás Gergelynek nem szóltak

Egy óra sem telt el az első bombariadók óta, és a kormánypárti nyilvánosságban már elkezdték Magyar Péter felelősségét firtatni. Nem sokkal később beszállt a keretezésbe Magyar is, aztán Gulyás Gergely is elmondta a véleményét, amivel nemcsak Magyarral, de Orbán Balázzsal is szembement. A miniszterelnök politikai igazgatója szerint a bombariadó-sorozat őket igazolja, míg az ellenzéki nyilvánosságban többen a kormányt sejtetik a fenyegetések mögött. A valóságban nem tudunk semmi biztosat arról, ki küldte az e-maileket.