2012. október. 01. 10:46 MTI Utolsó frissítés: 2012. október. 01. 10:57 Világ

Die Welt: hiányosságokra bukkantak az EU atomerőműveinél

Súlyos hiányosságokat tárt fel az Európai Unióban (EU) működő atomerőművekben elvégzett célzott biztonsági felülvizsgálat (CBF), azaz stresszteszt, amelyet a fukusimai atomkatasztrófa miatt rendeltek el - írta hétfőn a Die Welt.

"Gyakorlatilag valamennyi" atomerőmű biztonságán javítani kell - írta a német lap az Európai Bizottság (EB) jelentését idézve. A vizsgálat összesen több száz hiányosságot mutatott ki, ezek kiküszöbölésére 10 és 25 milliárd euró közötti összeget kell fordítani. A legtöbb problémát a franciaországi létesítményeknél tapasztalták. 

Az 1986-ban történt csernobili atombaleset után Európában szigorították az atomerőművekre vonatkozó biztonsági előírásokat, ezeket azonban 26 év alatt sem sikerült maradéktalanul teljesíteni - állapította meg a bizottsági jelentés. A felülvizsgálatot a Japánban fekvő fukusimai atomerőműben 2011 tavaszán történt baleset után rendelték el. Az EB szerdán mutatja be a vizsgálat eredményeit összefoglaló jelentést.

Az EU 14 tagországában működik atomerőmű. Az összesen 68 létesítményben együttvéve 134 reaktort üzemeltetnek. 

A paksi atomerőműben a magyar Országos Atomenergia Hivatal 2011-ben végzett biztonsági ellenőrzést az EB kritériumai alapján, majd 2012 tavaszán nemzetközi felülvizsgálatot tartottak uniós szakértőkkel. A hivatal egy idén júliusban kiadott közleményben azt írta: a kölcsönös nemzetközi felülvizsgálat során megállapították, hogy a magyar felülvizsgálat és az arról készült jelentés kellően alapos.

A nemzetközi felülvizsgálat során nem tártak fel olyan biztonságnövelési lehetőséget, amelyet a hazai szakemberek ne vettek volna figyelembe, az elhatározott intézkedéseket pedig megfelelőnek tartották.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. február. 26. 13:00

Hogyan védjük meg Európát, ha Trump itthagy bennünket Putyinnal?

Egyre gyakrabban reális forgatókönyvként merül fel, hogy az USA kilép a NATO-ból, vagy kiüresíti a katonai szövetséget, védtelenül hagyva Európát például egy esetleges orosz támadás ellen. Ezért is vált minden korábbinál időszerűbbé egy európai hadsereg létrehozása, amelyre legutóbb a megtámadott Ukrajna elnöke is kapacitálta az európai vezetőket. A közös haderőt közel egy évtizede még Orbán Viktor is szorgalmazta, bár a Putyin-szövetséges miniszterelnök most már valószínűleg akkor sem támogatná az ötletet, ha annak lenne bármi realitása. De nincs is. Miért megvalósíthatatlan a közös európai hadsereg, és hogyan lehet mégis megnövelni a kontinens védelmi képességét?