Megkezdődött az amerikai elnökválasztás
Több amerikai szövetségi állam választópolgárai a napokban megkezdhették vagy hamarosan megkezdhetik szavazataik leadását, amivel az Egyesült Államokban de facto megkezdődött az elnökválasztás.
Észak-Dakota államban levélben, Dél-Dakotában és Idahóban pedig személyesen lehet voksolni a múlt hét vége óta, Iowában csütörtöktől, Arizonában pedig szombattól kezdhetik el előre leadni voksukat a szavazók. Harmincnégy államban és az amerikai fővárosban a jogosultak minden külön indoklás nélkül élhetnek a korai szavazás lehetőségével.
A várakozások szerint november 6-ig több tízmillióan használják ki a lehetőséget, de számuk elérheti a jogosultak akár 40 százalékát is. Az amerikaiak, a választás napján, az elnök és az alelnök személye mellett az összes szövetségi képviselőházi helyről és a szenátori mandátumok egyharmadáról, valamint 11 kormányzóról, számos helyi vezetői és tisztségviselői posztról döntenek. Több államban a választás egyben referendum is égető helyi kérdésekről.
A korai szavazás intézménye megváltoztatta a választási küzdelem jellegét, mert a kampányolóknak nemcsak az utolsó órákban, hanem a választási küzdelem utolsó 45 napjában kell összpontosítaniuk a szavazók mozgósítására. Több "ingaállamban" – olyan államban, amelyben a többség a választásokon nem tart ki huzamosan és következetesen az egyik vagy a másik párt mellett –, így Floridában, Észak-Karolinában, Nevadában és Coloradóban az összes szavazat mintegy 80 százalékát előre le fogják adni.
Oregon és Washington államban a szavazás kizárólag levélben történik, a regisztrált választók három héttel a voksolás előtt kapják meg a választási ívet. 2008-ban az amerikaiak mintegy 33 százaléka, összesen 131 millió embert élt a korai szavazás lehetőségével. A korai szavazás mintegy három évtizeddel ezelőtt Kaliforniában és más nyugati államokban vált népszerűvé, ahol a hatóságok az íveket kipostázták az összes regisztrált szavazónak. A kényelmes és rugalmas megoldás később a keleti országrészt is meghódította.
Az Egyesült Államokban a választás egészen 1845-ig egy álló hónapon át tartott, mert az államok így tették lehetővé, hogy a nagy településektől távoli körzetek lakossága is élni tudjon a választójogával. A közlekedési viszonyok javulása hatására és a csalás visszaszorításának céljával a kongresszus azonban ekkor megszavazta, hogy a választás napja mindig a november első hétfőjét követő első kedden legyen.
Noha a korai szavazás adatait a választások napjáig nem hozzák nyilvánosságra, azokra a leadott ívek számából, illetve az egyes pártok regisztrált tagságából és a lakosság korosztályi összetételéből következtetni lehet. A The Washington Post és az ABC News 2008. október végén nyilvánosságra hozott, több mint 30 államot felölelő közös felmérése szerint a szavazatok 59 százalékát Obama, 40 százalékát pedig John McCain kapta. A National Annenberg Election Survey szerint 2004-ben George W. Bush szerezte meg a korai szavazatok 60 százalékát.
A tipikus korai szavazó nagyon sokáig idősebb, ideológiailag motivált és politikailag tájékozott fehér, azaz inkább republikánus volt. Ezen Obamának sikerült változtatnia, amikor 2008-ban nagy számban, főleg a délkeleti államokban arra mozgósította a feketéket, hogy éljenek a lehetőséggel. Floridában például sokan a választás napja előtti vasárnap adták le a szavazatukat, a helyi egyház szervezésében.
A 2008-as demokrata siker hatására 2010-ben több, republikánusok kormányozta államban lépések történtek a korai szavazás lehetőségének korlátozására. Ezek között szerepel a fényképes igazolvány követelményének bevezetése, a korai választási periódus lerövidítése és a regisztrációs feltételek módosítása.