Karabahért már 1917-ben háborúztak az örmények és az azeriek. A konfliktusban a szovjetek "raktak rendet", a jobbára örmény lakosságú terület Azerbajdzsán fennhatósága alatt autonómiát kapott – magyarázta Deák András Oroszország-szakértő, aki szerint ez a megoldás csak azért nem vezetett újabb háborúhoz, mert mindkét ország a Szovjetunió része lett. A Szovjetunió felbomlása után a két ország között ismét kitört a háború – tette hozzá.

Örményországnak a törökökkel sem jó a viszonya, ennek oka az 1915-ös örmény népirtás, amelyet Törökország a mai napig tagad. Ez a megoldatlan kérdés azonban független attól, hogy az örményeknek milyen a kapcsolatuk Azerbajdzsánnal, amely egy türk nyelvű és népességű ország – vélekedett a szakértő. Szerinte ugyanakkor a török-azeri viszony sem felhőtlen: a karabahi konfliktusban Törökország Azerbajdzsán oldalán áll, míg az örményekén Oroszország, azonban mindkét támogató leginkább arra törekszik, hogy ha már megoldani nem tudják a kérdést, legalább ne robbanjon ki újabb háború emiatt.

Mint mondta, az örmény és az azeri belpolitikai életet is uralja a karabahi kérdés, az azeri ellenzék például azt követeli Ilham Alijev államfőtől, hogy indítson katonai offenzívát a terület visszaszerzéséért.

Örményország és Azerbajdzsán 1988 és 1994 között véres háborút vívott egymással a többségében örmények lakta Karabah feletti fennhatóságért. A fegyveres konfliktus 30 ezer halálos áldozatot követelt. Az Azerbajdzsán délnyugati részén, az örmény határ közelében fekvő terület 1991. szeptember 2-án egyoldalúan kikiáltotta a függetlenségét, ezt azonban a nemzetközi közösség nem ismeri el.

Deák András hangsúlyozta: alapvetően etnikai jellegű a két ország közötti konfliktus. Bár Örményország keresztény, Azerbajdzsán pedig muzulmán állam, a cári orosz birodalom, majd a Szovjetunió részeként az azeriek nem álltak szoros kapcsolatban az iszlám világgal, a szélsőséges iszlám irányzatok nem jellemzők az országban – közölte. Megjegyezte: ha a két ország azonos vallású volna, vélhetően akkor sem lenne rendezett a viszonyuk.

A pénteken kiadott azeri gyilkossal kapcsolatban úgy látja, az ügy nem jelent fordulópontot az örmény-azeri viszonyban, a magyar-örmény kapcsolatokban mindamellett igen jelentős. Örményország azért döntött a diplomáciai kapcsolatok megszakítása mellett, mert ezzel "odatették a brüsszeli és a washingtoni asztalra az ügyet, nem hagyták elsikkadni" – mondta.

Magyarország pénteken adta ki Azerbajdzsánnak az örmény katonatársa 2004-es meggyilkolása miatt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Ramil Sahib Safarovot, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek, őrnaggyá léptettek elő, új lakást adtak neki, és visszamenőleg kifizették a bérét. Szerzs Szargszján örmény elnök még aznap Jerevánban bejelentette, hogy országa megszakítja a diplomáciai és minden egyéb hivatalos kapcsolatát Magyarországgal.

Vasárnap Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára hivatalába kérette Azerbajdzsán budapesti nagykövetét, Vilayat Gulijevet, és diplomáciai jegyzéket nyújtott át neki, tájékoztatva őt, hogy Magyarország elfogadhatatlannak tartja és elítéli Azerbajdzsán lépését, azt, hogy amnesztiában részesítette Safarovot.

A témával foglalkozó további anyagainkat itt olvashatják el.