Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Tömegtüntetésre készülnek az erdélyi magyarok. A példátlan megmozdulás oka a Székely Mikó Kollégium ügye. Az ingatlant visszaadta, majd visszavette a román állam, a restitúciós bizottság tagjaira börtönbüntetést szabtak ki. Az erdélyi magyar politikusok koncepciós perről, visszaállamosításról és a magyar kisebbség elleni támadásról beszélnek.
Szeptember elsején a kilencvenes évek óta nem látott méretű magyar tömegtüntetésre kerülhet sor Romániában, az erdélyi Sepsiszentgyörgyön. Antal Árpád, a város polgármestere tízezres nagyságrendű megmozdulásra számít. Az Igazság Napja néven meghirdetett demonstráció az erdélyi magyar egyházak és politikai szervezetek vezetői is jelen lesznek - mondta a polgármester az MTI-nek.
A megosztott romániai magyar közösséget összefogásra sarkalló tömegrendezvény oka a Mikó-ügyként ismert politikai botrány. Romániában Magyarországhoz képest a rendszerváltás után valódi restitúció kezdődött meg, a kommunizmus során államosított ingatlanok és birtokok visszaadásával. Ennek során az Erdélyi Református Egyházkerület 2002-ben visszakapta a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium nevű iskola épületét.
Az épületet visszaszolgáltató bizottság tagjait viszont két sepsiszentgyörgyi család feljelentette a román korrupciós ügyészségnél. Ők a kommunizmus idején bérelték, majd a rendszerváltás után megvásárolták az épülethez tartozó tanári lakásokat. Az épület visszaszolgáltatása során a reformátusok a lakásokra is igényt tartottak volna, ezért jelentették fel a bizottságot a lakások tulajdonosai, azzal érvelve, hogy az iskolaépületet is jogtalanul kapták vissza a reformátusok, mert az nem az egyház pénzéből, hanem közadakozásból épült.
A bíróság júniusi ítélete nem csak a visszaszolgáltatást nyilvánította jogtalannak, de a bizottság tagjait is börtönbüntetésre ítélte. Markó Attila államtitkár, Marosán Tamás, az Erdélyi Református Egyházkerület volt jogi tanácsadója, valamint Silviu Clim, a román igazságügyi minisztérium volt tanácsadó három-három év letöltendő börtönbüntetést kapott, a református egyházat pedig 1,3 millió lej kártérítés megfizetésére kötelezte. Az ítélet ellen fellebbeztek, a fellebbviteli bíróság döntését azonban már kötelező lesz végrehajtani.
Visszaállamosítás, magyarellenesség
A romániai magyar közéletben komoly felháborodást váltott ki az ítélet. Magát a döntést jogszerűtlennek tartják, mivel az épület tulajdonosa bizonyíthatóan a református egyház volt, és Markó Attila szerint a restitúcióról rendelkező 199/83-as sürgősségi kormányrendeletben a visszaszolgáltatásra kerülő ingatlanok listáján a Székely Mikó Kollégium is szerepel.
Az erdélyi magyar politikai vezetők szerint a döntés veszélyes precedenst teremthet a restitúció folyamatában. A Transindex szerint Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke azt mondta, „A Mikó-ügy precedenst teremthet, egyrészt azért, mert újraállamosítana egy ingatlant, vagyis az igazságszolgáltatás eszközeivel visszahozná a kommunista hatalom gyakorlatát a tulajdonjogot illetően. Másrészt azért, mert a későbbiekben több mint 1000-1200 visszaszolgáltatott ingatlan bármelyikének esetében hasonló döntést lehetne hozni. Ez azt jelenti, hogy elindíthatják az újraállamosítást az egyházi ingatlanok esetében. Sőt, ha ez megtehető az egyházakkal, akkor ez megtörténhet a magánszemélyekkel is”.
A visszaállamosítás mellett az erdélyi magyarok másik félelme hogy a döntés kifejezetten a magyar kisebbség ellen irányult. Markó Attila a tusványosi szabadegyetemen azt mondta, hogy Románia az igazságszolgáltatást eszközként próbálja felhasználni a magyar közösség megfélemlítésére. Hasonlóképp vélekedett Antal Árpád is. „meggyőződésem, hogy a Mikó-ügy az erdélyi magyar nemzetközösség, a történelmi egyházak, az RMDSZ reakciókészségének tesztelése, nekünk most azt kell bebizonyítani, hogy közösségünk immunrendszere egészséges, jól működik és megfelelően tud válaszolni egy ilyen provokációra” – mondta Sepsiszentgyörgy polgármestere, egyben azt is megindokolva, hogy miért van szükség az ügyben az egész magyar közösség összefogására, és a szeptember 1-i tömegtüntetésre.
Uniós szintre vinnék a tiltakozást
A tiltakozók számos fórumon aktivizálták magukat. A Mikó-ügynek van már honlapja és Facebook-oldala is. Antal Árpád közlése szerint a tiltakozó nagygyűlésen kiáltvány elfogadását tervezik, amelyben azt kérik az Európai Uniótól, kísérje fokozott figyelemmel a romániai restitúció folyamatát. Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke Viviane Reding EU-biztos figyelmét is felhívta a Mikó-ügyre, a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány megkeresésére pedig Jean Schmidt Ohio-i republikánus képviselő arra kérte az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségét, hogy kövesse figyelemmel a pert. Németh Zsolt a külügyminisztérium államtitkára, a romániai népszavazás utáni sajtótájékoztatóján az erdélyi magyarság megfélemlítésére tett kísérletnek nevezte a Mikó-ügyet.
"Az épület újraállamosítására vonatkozó kijelentések megalapozatlanok. Az épületet senki nem fogja a hátára venni, és Bukarestbe vinni, és az nem is kerülhet a román állam tulajdonába" - jelentette ki a Mikó-ügyről Codrin Munteanu, Kovászna megye prefektusa, még július 23-án. Munteanu úgy vélte, alaptalanul kelt társadalmi feszültségeket a Székely Mikó Kollégium ügye. A prefektus értelmezése szerint az épület tulajdonjogáról az Erdélyi Református Egyházkerület és a Székely Mikó Kollégium között van nézeteltérés.
