2012. augusztus. 13. 14:05 MTI Utolsó frissítés: 2012. augusztus. 13. 15:49 Világ

Pápai inas: az egyház tele van korrupcióval

A vatikáni titkok kiszivárogtatásáért felelőssé tett pápai komornyik azt vallotta a vizsgálóbíró előtt, hogy "az egyházban mindenhol rosszat és korrupciót látott", ezért határozta el magát a cselekvésre.

A vallomásról abban a 35 oldalas jelentésben van szó, amelyet hétfőn hoztak nyilvánosságra a pápai államban.

Paolo Gabriele beismerte, hogy ő volt a kiszivárogtatások forrása. A nyomozás megállapításai szerint bűntársa is volt: Claudio Sciarpelletti informatikus szakember, akit szintén bíróság elé állítanak. A nyomozást folytatják, mert az ügynek más szereplői is lehetnek - közölte Federico Lombardi szóvivő.

A komornyikot májusban tartóztatták le, mert az állítólagos vatikáni korrupcióról adott át százszámra dokumentumokat az olasz sajtónak, amiből nagy botrány keveredett. A vatikáni törvények szerint az inast egy és hat év közti szabadságvesztésre ítélhetik, ha bűnösnek találják, de a szóvivő nem zárta ki annak a lehetőségét sem, hogy a pápa kegyelemben részesíti a férfit.

Egyes dokumentumok a Vatikánban tapasztalható korrupcióról, kontár irányításról, a szentszéki megrendeléseknél tapasztalt nepotizmusról és a Vatikán bankjának nevezett IOR vezetőségében meglévő széthúzásról szólnak.

"Biztos voltam benne, hogy egy sokk (...) üdvös dolog lenne, amely segítene visszatéríteni az egyházat a jó útra" - mondta vallomásában a komornyik a jelentés szerint. Gabriele azt állította, hogy miután elkezdte lemásolni és kiszivárogtatni a dokumentumokat, "elérte azt a pontot, ahonnan már nem volt visszatérés, és nem tudta többé visszafogni magát."

A vádemelési dokumentumokból az is kiderült, hogy a komornyik lakásán egy, a pápa nevére kiállított, 100 ezer euróra szóló csekket, egy aranyrögöt és egy 16. századi könyvet találtak. A férfi azt állította, hogy ezeket az értékeket a Vatikánnak akarta átadni.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. február. 26. 13:00

Hogyan védjük meg Európát, ha Trump itthagy bennünket Putyinnal?

Egyre gyakrabban reális forgatókönyvként merül fel, hogy az USA kilép a NATO-ból, vagy kiüresíti a katonai szövetséget, védtelenül hagyva Európát például egy esetleges orosz támadás ellen. Ezért is vált minden korábbinál időszerűbbé egy európai hadsereg létrehozása, amelyre legutóbb a megtámadott Ukrajna elnöke is kapacitálta az európai vezetőket. A közös haderőt közel egy évtizede még Orbán Viktor is szorgalmazta, bár a Putyin-szövetséges miniszterelnök most már valószínűleg akkor sem támogatná az ötletet, ha annak lenne bármi realitása. De nincs is. Miért megvalósíthatatlan a közös európai hadsereg, és hogyan lehet mégis megnövelni a kontinens védelmi képességét?