Politikai társbérlet vagy nagykoalíció lesz Szerbiában?
Bár a szerbiai elnök- és parlamenti választásokat követően a pártok között még nem kezdődtek meg komoly tárgyalások az új kormány megalakításáról, Tomislav Nikolic elnökválasztási győzelme a korábbinál több lehetőséget teremt az új kabinet lehetséges összetételére a szerbiai sajtó szerint: a belgrádi lapok kedden azt találgatták, hogy politikai társbérlet következik vagy nagykoalíció alakul majd a balkáni országban.
A szerb elnökválasztás vasárnapi második fordulójában az ellenzéki, nacionalista Tomislav Nikolic az előrejelzésekre alaposan rácáfolva legyőzte a Nyugat-barát Boris Tadic leköszönt szerb államfőt. Két héttel korábban parlamenti választásokat tartottak, amelyekből Nikolic pártja, a Szerb Haladó Párt (SNS) került ki győztesen, de önállóan nem tud kormányt alakítani, koalíciós partnerre van szüksége. Bár az eddigi kormánykoalíció gerincét adó, Tadic vezette Demokrata Párt (DS) a két forduló között a szerb szocialistákkal (SPS) megállapodott a politikai együttműködés folytatásáról, a szocialisták most királycsináló szerepbe kerültek: megkerülhetetlen tényezők, bármilyen összetételű új kormány is alakul Szerbiában.
A Politika című belgrádi napilap - amely írását egy bűvös kockával illusztrálta - úgy vélte, az elnökválasztás második fordulója után váratlanul több mozgástér nyílt a különböző kombinációkra. Nikolic győzelme viszonylagossá tette a demokrata pártiak és a szocialisták korábbi megállapodásainak szilárdságát.
A lap összesen hét lehetséges kormánykoalíciós változatot vett számításba, ezek között szerepel az is, amely a két elnökválasztási forduló között (legalábbis a nyilvánosság előtt) nem merült fel: az SNS, az DS és az SPS koalíciója. Egy ilyen koalíció több mint kétharmados parlamenti többséggel rendelkezne (184 mandátummal a 250 tagú képviselőházban), így bátrabban vághatna bele a nehéz és népszerűtlen reformok végrehajtásába. A Politika a lehetséges változatok között említette a haladópártiak és a demokrata pártiak nagykoalícióját is (140 mandátum a kormányalakításhoz szükséges 126 helyett).
Az újság által számba vett hét lehetséges kormánykoalíciós összetétel közül három a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) kormányzati részvételével is számol. A VMSZ-nek öt képviselője lesz a szerbiai parlamentben.
A Politika megjegyezte: most minden lehetséges, de az elemzők jó része úgy véli, fennmarad Tadic pártjának és a szocialistáknak a két forduló között kötött megállapodása. Az újság kitért arra is, hogy az új összetételű szerb parlamentbe (a választási koalíciók miatt) összesen 36 különböző párt, mozgalom, szervezet jutott be, amelyek többsége csak egy-két képviselővel rendelkezik - minden képviselő a maga mandátumának birtokosa -, ami tovább bonyolítja a kormánykoalícióval kapcsolatos számításokat.
A Danas című napilap úgy vélte: az a legvalószínűbb, hogy Nikolic elnökválasztási győzelme nem befolyásolja a demokrata pártiak és a szocialisták megállapodását. Az újság egyes forrásai viszont megjegyezték, hogy a politikában minden lehetséges, így az eddigi legnagyobb vetélytársak - demokraták és a haladópártiak - nagykoalíciója. Úgy tűnik, Szerbiának nem lesz olyan gyorsan új kormánya, a végső határidő szeptember ötödike - fűzte hozzá a Danas.
A Vecernje Novosti három lehetőséget lát: Nikolic pártja az elnökválasztási győzelmet meglovagolva a maga vezetésével alakít új kormányt, fennmarad Dacic pártjának és a szocialistáknak a megállapodása, vagy minden tárgyalás kudarcba fúl és új választásokat kell kiírni.
Az újvidéki Magyar Szó többek között azt emelte ki, hogy a szakértők szerint Tadic pártjának és Nikolic pártjának a nagykoalíciója lenne a legkedvezőbb megoldás. A lap mások mellett idézte Predrad Simic elemzőt, aki úgy vélte: ha nem ez a két párt alakít kormányt, az a görögországihoz hasonló helyzetbe taszítaná Szerbiát, egy nagykoalíció viszont előtérbe helyezné a gazdasági válságot, bár e pillanatban mégsem tűnik valószínűnek egy ilyen kormány. Vojin Dimitrijevic elemző szerint viszont a politikai társbérlet a legvalószínűbb, sőt nem is lenne rossz megoldás, főleg akkor nem, ha az (ellentétes politikai irányultságú) államfő és kormány ellenőrizné egymást.