2012. május. 08. 18:57 MTI Utolsó frissítés: 2012. május. 08. 18:56 Világ

Egy EU-szervezet gyanús szerződést kötött egy brit biztonsági magáncéggel

Az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) Líbiában ígéretes szerződést kötött egy brit biztonsági magáncéggel annak ellenére, hogy a vállalatnak nincs engedélye az észak-afrikai országban tevékenykedni - közölte keddi összeállításában az EUobserver című brüsszeli hírportál.

A G4S nevű magáncégnek megítélt tízmillió eurós szerződés az Európai Unió (EU) tripoli és bengázi delegációinak személyi védelmét, illetve az épületek biztonságának szavatolását tartalmazza június elsejétől számítva négy éven át. Az EKSZ (ez az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének munkáját támogató intézmény) tisztségviselői ezen felül támadófegyverek és 9 milliméteres pisztolyok behozataláról állapodtak meg a vállalattal. 

A líbiai Nemzeti Átmeneti Tanács (NTC) azonban nem adott engedélyt arra, hogy a G4S a területén munkálkodjon. Ezt a tényt az EKSZ és a brit vállalat szóvivője is megerősítette, hangsúlyozván, hogy a választásokat követő kormányalakításig nincs szükség engedélyre. Michael Mann, az EU diplomáciai szolgálatának szóvivője kifejtette: Líbiában nincs olyan törvény, amely külföldi biztonsági cégek működését szabályozza. A G4S részéről Adam Mynott pedig azt hangsúlyozta, hogy az átmeneti hatalom nem bocsát ki olyan dokumentumot, amely azt tartalmazná, hogy nem emel kifogást az adott vállalat ellen. 

A két szóvivő állásfoglalása ugyanakkor ellentmond az NTC uniós nagykövetének nemrég tett nyilatkozatával, miszerint a tripoli hatóságok megkezdték az engedélykérés vizsgálatát, de még nem döntöttek. Mohamed Farhat az EUobservernek korábban kifejtette: a líbiai kormány az egyetlen, amely zöld utat adhat az országban tevékenykedő biztonsági magáncégeknek. "Szuverén állam vagyunk, és mi mondunk igent vagy nemet" - mondta Farhat.

Az EKSZ-G4S álláspont egyébként az EU saját közbeszerzési dokumentumával is szembemegy. A január 13-án kiírt pályázat értelmében a győztesnek az aláírást megelőzően bizonyítania kell helyszíni nyilvántartásba vételét, és Líbia területére szóló érvényes működési engedéllyel kell rendelkeznie. Két másik pályázó, a kanadai GargaWorld és a magyar Árgus magánbiztonsági cégek rendelkeznek a szóban forgó engedélyekkel. Didier Ranchon, a GardaWorld brüsszeli irodájának vezetője kifejtette: az engedélyeztetéstől függetlenül a kanadai és a magyar vállalat jobb jelentkező volt, mivel eleve Líbiában tevékenykedett. 

További szabálytalanságként merült fel, hogy az szerződés eredetileg április elsejei kezdésről szólt, de az EKSZ a G4S felkészületlensége miatt június elsejei indulást engedélyezett. 

A brit cég alkalmasságát ráadásul politikai okokból is megkérdőjelezik. A G4S ugyanis "biztonsági rendszerek karbantartását" végzi az izraeli kormánynak a többi közt a megszállt Ciszjordániában található Ofer börtönben, ahol palesztin foglyok nemrég tömeges éhségsztrájkba kezdtek. A brit vállalat ezáltal potenciális célponttá vált az ellenséges arab régióban. Ezen kívül egy 1957-ben kelt líbiai törvény tiltja üzleti kapcsolat felvételét olyan cégekkel, amelyek Izraelben is tevékenykednek. A Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselő vezette EKSZ tagadta, hogy bármilyen kedvezményes elbánásban részesítette volna a G4S-t. A diplomáciai képviselet idén 15 millió eurót tervez biztonsági magánvállalatokra költeni annak érdekében, hogy külföldön védelmezze diplomatáit.

Hirdetés
Itthon Bábel Vilmos 2024. november. 28. 17:21

A Tiszának rengeteg pénzre van szüksége

Magyar Péteréknek milliárdok kellenének a 2026-os kampányra, ha tartani akarják a lépést riválisaikkal. A szükséges pénzt csak adományokból tudják összeszedni, az államtól nem fognak kapni. A magyar elit nagy része az államtól függ, és nem fog oldalt váltani, ha nem biztosak abban, hogy nemsokára másnál lesz a kasszakulcs. Magyarék feladata: jó befektetésnek kell látszani. Szombaton jön ki a párt friss átláthatósági jelentése, és kiderül, hogy az elmúlt hónapokban ez mennyire sikerült nekik.