A nemzetiszocialista "eutanázia-politika" áldozataira emlékeztek pénteken az osztrák parlamentben az erőszak és rasszizmus áldozatainak ausztriai emléknapján.
A fogyatékkal élőkre a társadalom magától értetődően megbecsült és tisztelt tagjaiként kell tekinteni - mondta Barbara Prammer, az osztrák parlament alsóházának elnöke. A rasszizmus, erőszak és kirekesztés elutasítása mellett a politikus arra is figyelmeztetett, hogy a fogyatékosok helyzete "messze van a tényleges esélyegyenlőségtől".
Az ünnepélyes emlékülésen részt vett Heinz Fischer köztársasági elnök, Werner Faymann kancellár és más kormánytagok, valamint az ausztriai egyházak és pártok képviselői.
A beilleszkedési zavarokkal küzdő vagy fogyatékos gyerekeket és felnőtteket a náci ideológia a nemzetgazdaság számára értéktelennek tekintette és egy "öröklésbiológiai" elmélet alapján a megsemmisítésükre törekedett - idézte fel beszédében Brigitte Baller, az Osztrák Ellenállás Dokumentációs Archívumának tudományos igazgatója. A fogyatékosok meggyilkolásának hivatalos leállításáig, 1941-ig egyedül a bécsi Am Spiegelgrund intézetben csaknem nyolcszáz gyermek áldozata volt a nemzetiszocialista "eutanázia-programnak" - mondta. Hozzátette: a gyilkosságok 1941 után is folytatódtak, az Am Steinhof intézetben például elhanyagolás, fűtetlen helyiségek és éhezés miatt legalább 3500-an haltak meg.
A történész rámutatott, hogy a felelősöknek csak egy részét állították bíróság elé, és a túlélő áldozatokról jó ideig megfeledkezett a társadalom. Csak 1995-ben hoztak létre egy állami kárpótlási alapot az Am Spiegelgrund-i intézet egykori lakói számára.
Napjainkban természetes dolog, hogy a fogyatékkal élők a társadalomba integráltan élnek, valós életkörülményeik azonban messze vannak a tényleges esélyegyenlőségtől - mondta Prammer. Rámutatott ugyanakkor, hogy a testi, szellemi fogyatékosok továbbra is hátrányt szenvednek az oktatáshoz való hozzáférésben, gyakrabban élnek rosszabb lakhatási körülmények között, gyakrabban érinti őket a munkanélküliség és a szegénység.
Prammer óvatosságra intett a teljesítmény fogalmával kapcsolatban. "A teljesítmény alapvető és értékes dolog egy társadalomban, de elkerülhetetlenül az emberi jogok határaiba ütközik az, aki egy ember teljesítményét abszolút számokkal akarja mérni" - mondta. Hangsúlyozta, hogy a fogyatékkal élők valós egyenlőségéhez nem csak a politikának, hanem az egyes embereknek is tenniük kell. Ugyanígy a demokrácia sem "ígéret, amit valakitől kapunk", hanem csak akkor lehetséges, "ha minden egyes ember megtölti élettel" - mondta.
Az erőszak és a rasszizmus elleni emléknapot 1998 óta tartják meg az osztrák parlamentben, a nemzetiszocializmus áldozataira emlékezve. Az emlékülést minden évben május ötödikén, a mauthauseni koncentrációs tábor felszabadításának évfordulóján rendezik meg. A mauthauseni volt az egyik legnagyobb ausztriai haláltábor. Körülbelül 200 ezer foglyot szállítottak oda 1938 és 1945 között, akiknek több mint fele meghalt.