Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Többek között Schmitt Pálról, az új alkotmányról, a médiatörvényről, az IMF-ről kérdezte Orbán Viktor miniszterelnököt a Washington Post újságírója. A kormányfő ellenzékre, parlamentre, külföldi tulajdonosokra, alkotmányra, kommunistákra, amerikai hatóságokra mutogatva tért ki az érdemi válaszadás elől.
Az interjút készítő Lally Weymouth bevezetője szerint Orbán Viktor valaha baloldali szabadságharcos volt a szovjetek ellen, de 1994-ben vett egy jobbkanyart és sohasem nézett vissza. A lap szerint a kormányfő a múlt héten adott interjújában "megpróbálta elmagyarázni, miért tévednek a bírálói, amikor azt állítják, hogy tekintélyuralmi, központosított államot épít ki".
Az államfő lemondásáról Orbán csak annyit mondott: ez Schmitt döntése volt, amivel kapcsolatban nem tehet mást, mint hogy elfogadja. A kérdésre, hogy az új elnök Orbántól jobbra érkezik-e a politikai palettáról, a kormányfő egy ironikus visszakérdezéssel válaszolt: van még tőlem jobbra valaki?
Az új alkotmányra vonatkozó kérdésre Orbán úgy reagált: büszke arra, hogy teljesítették e missziójukat, és utolsó közép-európai országként végre Magyarország is megalkotta alaptörvényét. Elismerte, hogy az alkotmány rendszerváltás utáni átírásában ő maga is részt vett, de - így ő - akkor még nem volt elég befolyása a dolgok alakulására, a kommunisták is ott voltak.
Az interjúban Orbán visszautasította, hogy a mostani alaptörvényről nem konzultáltak az ellenzékkel. "Volt egy bizottság, mely felkért minden parlamenti pártot - így az ellenzéket is -, hogy legyen részese a folyamatnak" - mondta.
A kérdésre, lehet-e arról beszélni, hogy az új alkotmány Orbán kezében összpontosítja a hatalmat, a kormányfő úgy válaszolt: az alaptörvény nem teszi lehetővé a hatalomkoncentrációt.
Az interjúban a médiatörvény és a médiatanács, annak fideszes elnöke, a Klubrádió ügye, a köztévés elbocsátások is szóba jöttek, Orbán azonban elhajolt a sorjázó kérdések elől; a szólásszabadság ügyében például a többségében külföldi médiatulajok felé irányította a kérdezőt.
A kormány sajtóbeli hirdetési gyakorlatával kapcsolatban pedig azt tanácsolta az újságírónak: próbálja meg Magyarországot ugyanolyan demokratikus országnak elképzelni, mint az Egyesült Államokat.
Az IMF-tárgyalások is szóba jöttek, erről Orbán azt mondta: nem tudja, mik a szervezet feltételei, az MNB-elnökéről, Simor Andrásról pedig úgy nyilatkozott: a helyén marad, ugyanis a törvények nem teszik lehetővé számára, hogy a saját jelöltjét nevezze ki a posztra.
A magyar-amerikai kapcsolatok alakulását firtató kérdésre a kormányfő így fogalmazott: "Stratégiai szövetségesek vagyunk". Ezután megmagyarázta a Roosevelt tér átnevezését, eldicsekedett a Ronald Reagan szoborral, majd beharangozta: hamarosan George H. W. Bushnak is szobrot állítanak Budapesten.
Az egyházak ügyével kapcsolatban Orbán leszögezte: nem csökkentették az egyházak számát, nem korlátozzák a vallási közösségek létrehozását. Arról van csupán szó szerinte, hogy ki kap állami pénzt és ki nem. "Ha valamelyik támogatást szeretne kapni, akkor meg kell felelnie bizonyos feltételeknek" - véli.
Amikor pedig a romakérdés jött szóba, Orbán úgy bagatellizálta el a kérdést: túl azon, hogy kormánya betiltotta a paramilitáris egységeket az országban, kérte már az amerikai hatóságok segítségét az Amerikából érkező gyűlöletpropaganda megállítása érdekében.
