Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Joachim Gauck evangélikus lelkészt, egykori keletnémet polgárjogi harcost választották meg Németország államfőjének vasárnap.
A szövetségi elnök megválasztására hivatott szövetségi közgyűlés szavazását a berlini Reichstagban - a törvényhozás alsóházának (Bundestag) épületében - tartották meg. Gauck már az első fordulóban megkapta az 1240 tagú testület többségi támogatását. A konzervatív CDU/CSU és a liberálisok (FDP) kormányzó koalíciója, valamint az ellenzéki szociáldemokraták (SPD) és Zöldek közös jelöltjét 991 érvényes szavazattal választották meg.
A szövetségi közgyűlést a Bundestag képviselői és a tartományi gyűlések küldöttei alkotják. Az érvényes szavazatok száma 1228 volt. Ennek alapján Gauckot 80 százalékos támogatottsággal választották meg Németország szövetségi elnökévé. Ez egybevág a legutóbbi, szombaton megjelent közvélemény-kutatási adatokkal, amelyek szerint a 82 milliós országban a lakosság 80 százaléka tartja hiteles, megbízható személyiségnek a 72 éves egykori polgárjogi harcost.
A nácivadász Beate Klarsfeldre, a reformkommunista Baloldal - a hatodik parlamenti párt - jelöltjére 126-an szavaztak. A harmadik jelölt, Olaf Rose történész, akit a neonáci szellemiségű Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) indított, 3 szavazatot kapott. Az NPD azért tudott saját jelöltet állítani, mert rendelkezik képviselettel a 16-ból 2 tartományi gyűlésben. A párt összesen 3 tagot küldhetett a szövetségi közgyűlésbe.
A szavazást követően Gauck az államfőválasztás kialakult rendjének megfelelően közölte, hogy elfogadja az eredményt, majd rövid beszédet mondott. A hivatali esküt a jövő héten pénteken teszi le, és akkor mondja majd el úgynevezett államfői beiktatási beszédét. Kétszer jelölték államfőnek
Joachim Gauck nem készült politikusnak, és soha nem volt tagja pártnak, 72 éves korára mégis a lehető legmagasabb politikai tisztséget szerezte meg Németországban Joachim Gauck, akit vasárnap öt párt támogatásával választottak meg szövetségi elnöknek. Az evangélikus lelkész, egykori keletnémet polgárjogi harcos, a volt NDK állambiztonsági iratait kezelő hivatal első vezetője mindig távol tartotta magát a pártpolitikától. Államfőnek azonban kétszer is jelölték és végül a hat parlamenti párt közül öt támogatásával választották meg.
Először 2010-ben indult az ellenzéki szociáldemokraták (SPD) és Zöldek jelöltjeként. Az akkori választást megelőző kampány a felszínre hozta azt a régi vitát, hogy a jelképes hatalommal bíró és mindenekelőtt a nemzet egységének kifejezésére hivatott szövetségi elnöki tisztségben pártpolitikusra vagy pártoktól független, köztiszteletben álló személyiségre van-e szükség. Angela Merkel kancellár az előbbi elképzelést támogatta, államfőjelöltnek így Christian Wulffot, a kereszténydemokrata CDU alelnökét - egyik legfőbb pártbeli riválisát - ajánlotta, elvetve az ellenzék javaslatát egy közös jelölt állítására.
Az államfő megválasztására összehívott szövetségi közgyűlés 2010. június 30-án tartott szavazás háromfordulós volt, csaknem 9 órán keresztül tartott. Wulff az előzetes várakozásoknál jóval kevesebb, míg Gauck jóval több szavazatott szerzett, ami egyértelművé tette, hogy a kormánykoalíció oldalán sokan megszegték a pártfegyelmet, és az ellenzéki jelöltre szavaztak. A harmadik fordulóban a Baloldal visszavonta esélytelen jelöltjét és tartózkodott, így végül Wulff győzött, de sokan úgy érezték, hogy az erkölcsi győztes Gauck volt, aki rögtön jelezte, hogy továbbra is részt kíván venni a közéletben és a demokrácia, a tolerancia, a múlttal való szembenézés érdekében hallatni akarja hangját.
Polgárjogi harcos és a Stasi-iratok kezelője
Az 1940-ben Rostockban született Gauck evangélikus lelkészként lett a keletnémet ellenzék egyik vezéralakja. Az állambiztonsági hatóság (Stasi) a 70-es évek közepétől kezdve megfigyelte. Polgárjogi harcosként és a kommunista diktatúra ádáz ellenfeleként már akkoriban hírnevet vívott ki magának a mai Németország nyugati felében is. Helmut Kohl elismerését is elnyerte, így a német egység kancellárjának javaslatára 1990-ben kinevezték a Stasi megmaradt iratait kezelő szövetségi hatóság vezetőjévé.
A hivatalt 10 éven keresztül irányította, és közreműködött az iratok kezelését szabályozó törvények kidolgozásában is. A szabályozás alapelve a lehető legteljesebb nyíltság, és ez volt a Gauck-hivatalként is nevezett hatóság élén végzett munkájának legfőbb jellemzője is. A hivatalt 10 éven keresztül irányította a múlt feltárása iránti elkötelezettségtől vezérelve. Tevékenységével - a magát áldozatnak tekintő egykori keletnémet kommunista utódpártot, az akkori PDS-t, a későbbi Baloldal pártját leszámítva - általános megbecsülést vívott ki magának.
A későbbiekben hivatalt már nem vállalt, de a német egység helyreállításának megtestesítőjeként és egyfajta néptribunként országjárásba kezdett: előadásokat tartott, iskolákba látogatott, civil szervezetet hozott létre a szabadság, a demokrácia, a tolerancia védelmére. Ezt a munkát a 2010-es államfőválasztás után is folytatta, főként felolvasásokat tartott 2009-ben megjelent, Tél a nyárban, tavasz az őszben (Winter im Sommer - Frühling im Herbst) című önéletrajzi kötetéből. Joachim Gauck a 11. szövetségi elnök Németország II. világháború utáni történetében. Ő az első német államfő, aki a volt NDK-ban élt, és ő az első pártonkívüli is a szövetségi elnöki tisztségben. Megválasztott elnökként elmondott első beszédében emlékeztetett arra, hogy napra pontosan 22 éve, 1990. március 18-án tartották az első szabad választásokat az NDK-ban.
Azóta "abban a szerencsében van részem, hogy közreműködhetek egy demokratikus társadalom kialakításában" - mondta Gauck. Hozzátette: 22 éve megesküdött, hogy soha nem mulaszt el választást, az utóbbi években pedig azt tapasztalja, hogy egyre többen fordulnak el a politikától. Ezt mutatja a pártot nem választók arányának növekedése is. Hangsúlyozta: államfőként küzd majd ennek a folyamatnak a feltartóztatásáért, és arra fog törekedni, hogy csökkenjen a távolság a szavazópolgárok és a politika között.
