Ezek a helyek az utolsó esélyt jelentik arra, hogy lehetőséget biztosítsanak egy élet megóvására - mondta Gabriele Stangl, az egyik ilyen intézményt működtető berlini Waldfriede kórház lelkésze. Az Economist azonban arra emlékeztet, hogy a gyermekek sorsára hagyása törvényellenes Németországban, vagyis ezek félig illegálisan működnek.

A német alkotmány biztosítja állampolgárai számára a jogot, hogy tisztában legyenek származásukkal, az édesapáknak pedig, hogy segítsenek felnevelni utódaikat, ám a névtelen szüléssel mindkét alapjog sérül.

Az első ilyen hely Hamburgban nyílt 2000-ben, és azóta rendszeresen felmerül betiltásának, illetve büntethetőségének kérdése. A vita a German Youth Institution német agytröszt februári kutatásával éleződött ki újra, amelyből kiderült, hogy névtelenséget garantáló szervezetek később a rájuk hagyott gyermekek ötödét elveszítették szem elől.

A független testületként működő Német Etikai Tanács 2009-ben kijelentette, hogy a "lelencházakat" és egyéb, titkos szülést garantáló intézményeket részleges anonimitást garantáló "bizalmas gyermekszülési" rendszerrel kellene felváltani. Gabriele Stangl szerint ez a módszer nem elég jó, az édesanyák a szüleiktől illetve a partnerüktől való félelem miatt burkolóznak ugyanis névtelenségbe, és sokuk annyira kétségbeesett, hogy önmaga előtt is letagadja a terhességét. A lelkész hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a helyszíni tanácsadást követően több mint 90 százalékuk felfedi a titkát. Azt mondta: fennáll a veszély, hogy a névtelenség megszüntetése elriasztaná őket a szolgáltatás igénybevételétől.