Elmondása szerint egyelőre nincs végleges egyetértés abban, hogy az olajembargót illetően hány hónapos átmeneti időszakot írjanak elő a döntés életbe léptetése előtt. Franciaország eredetileg azt javasolta, hogy ez csak egy hónap legyen, Görögország azonban - amelynek gazdasága nagy mértékben függ az iráni olajszállításoktól - 12 hónapot szeretett volna kikötni. Elképzelhető - vélekedett a forrás -, hogy végül hat hónapban állapodnak meg.

Az olajembargó uniós vélekedések szerint nagyon érzékenyen érintené Iránt, amely mindmáig dacol a nemzetközi közösséggel, és nem hajlandó hathatós nemzetközi felügyelet alá helyezni nukleáris programját. Teheránban tagadják azon gyanúk megalapozottságát, hogy az iráni program nem békés célokat, hanem atomfegyver előállítását célozza.

AP / Hasan Jamali

Az átmeneti időszakra azért lesz szükség, mert az uniós országoknak fel kell készülniük az embargóval kieső iráni kőolaj pótlására. Ez - mondta egy uniós diplomata - a legkézenfekvőbb módon Szaúd-Arábiától várható. Az illető nem tagadta azonban, hogy az embargó miatt így is fel fog menni valamelyest a kőolaj világpiaci ára.

Irán - uniós megítélés szerint - úgy törekszik elkerülni a várható olajembargó hatását, hogy Japánnak, Dél-Koreának, Indiának, illetve Kínának adna el több kőolajat.

Az embargós döntésről készülő EU-tervezetben várhatóan felülvizsgálati záradék is helyet kap, vagyis az unió elállhat az embargótól, ha Iránnal megállapodás születne a nukleáris programot illetően.  

A másik várható döntés az iráni központi bank Európában elérhető javainak zárolására, a bankkal való ügyletek megtiltására vonatkozik majd. Kivételt a tervek szerint csak a humanitárius célú pénzügyi tranzakciók lebonyolítása, illetve a már korábban megkötött ügyletek realizálása képezhet.