A cseh kormány és az egyházak nyáron egyeztek meg a kárpótlás ügyében. Bár a legkisebb kormánypárt, a Közügyek korábban egyetértett a kárpótlással, miniszterei az ősz folyamán ellenezték a javaslatot, ami majdnem kormányválsághoz vezetett. A miniszterelnök hétfőn a koalíciós tanács ülésén bejelentette: amelyik miniszter nem szavazza meg a javaslatot, azt meneszti. Az ultimátum után a Közügyek vezetése úgy döntött, hogy miniszterei is támogatni fogják a kárpótlási törvényjavaslatot.

Az állam és 17 csehországi egyház képviselői a nyáron megegyeztek abban, hogy az egyházak konkrétan visszakapják egykori vagyonuk 56 százalékát - erdőket, termőföldeket, halastavakat, épületeket -, amelynek becsült értéke 75 milliárd korona. A fennmaradó részért az állam 59 milliárd koronát fizet ki kárpótlásként várhatóan 2030-ig. Az inflációt is figyelembe véve a végösszeg várhatóan 78,9 milliárd és 96,24 milliárd korona között lesz. 2030-ban megszűnik az egyházak állami támogatása is.

Az ellenzéki baloldal határozottan ellenezte és bírálta az egyházak kárpótlását. Egy decemberi felmérés szerint a csehek többsége is ellenzi, hogy az állam kárpótlást nyújtson az egyházaknak a szocialista rendszer idején államosított vagyonukért. A prágai STEM közvélemény-kutató intézet napokban nyilvánosságra hozott országos felméréséből kiderült, hogy a megkérdezettek 69 százaléka elutasítja az egyházak kárpótlását, míg 31 százalékuk egyetért vele.

Az egyházi kárpótlás elhúzódó megoldatlansága gondokat okoz a települési önkormányzatoknak is. A szóba jöhető egyházi vagyon évek óta zárolás alatt áll ugyanis, ami gátolja a települések fejlesztését.

A kormány döntése után az ügy a parlament elé kerül, és ha az rábólint, az egyházi kárpótlásról szóló megállapodás-csomag 2013 januárjában életbe lép. "Az átmeneti időszak első három évében az egyházak még az eddigi éves támogatást - körülbelül 1,4 milliárd koronát - fogják kapni. A negyedik évtől kezdve évente öt százalékkal csökken az állami támogatás mértéke - mondta a nyáron Jirí Besser kulturális miniszter.

Dominik Duka prágai érsek, a cseh katolikus egyház feje akkor "történelminek" minősítette az egyházak kárpótlásáról szóló megállapodást. Ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy a megállapodás csak "részben optimális". "A legfontosabb az, hogy a felek közös nevezőre jutottak" - szögezte le Monika Vyvodová, a cseh püspöki konferencia szóvivője.

Az egyházaknak még nem sikerült véglegesen megegyezniük arról, hogyan osszák el egymás közt a visszakapott vagyont. Az 1948-as állapotok szerint az elkobzott vagyon 98 százaléka a katolikus egyházé volt. Levéltári adatokból kitűnik, hogy akkor egyebek között 181 ezer hektár erdőt és 72 ezer hektár termőföldet államosítottak, vettek el az egyházaktól. A katolikus egyház mostani vezetősége úgy döntött, hogy a neki járó vagyon 17 százalékát a kisebb egyházakra hagyja.