Cooper szerint a tárgyalásokon már csak néhány problémát kell megoldani, bár ezek kemény diónak bizonyulhatnak. Szerbia akkor válhat európai uniós tagjelöltté márciusban, ha a felek megegyezésre jutnak Koszovó képviseletéről a regionális fórumokon.

Az uniós közvetítő a Vecernje Novosti című szerb napilapnak adott interjújában rámutatott: a szerb alkotmány szerint Koszovó az ország része, és az ENSZ Biztonsági Tanácsának vitatott, 1244-es határozata is érvényben van, amely 1999-ben ENSZ-igazgatás alá helyezte Koszovót, kikötve, hogy a terület nagyfokú önállósággal rendelkező tartomány az akkori Jugoszlávián belül. Mivel Szerbia Jugoszlávia jogutódja, így - Belgrád jogértelmezése szerint - a 1244-es határozat Szerbia részévé nyilvánítja Koszovót. Emellett az uniós törekvések egy regionális együttműködés létrehozását szorgalmazzák. Ezeket figyelembe véve olyan megoldást kellene találni, amely ösztönzi a gyakorlati együttműködést, de egyúttal lehetővé teszi, hogy Szerbia fenntartsa alkotmányos álláspontját. Cooper szerint ez nem lehetetlen.

Cooper azt is elmondta, hogy nem elégedett a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd állásával. "Biztos vagyok benne, hogy rengeteg dolog van, amit jobban csinálhattunk volna. Tucatnyi dolog jut eszembe, amelyet magam is másképp csinálnék, ha újrakezdhetném. De sokat tanultunk, messzire jutottunk, és sok tennivalónk akad még" - hangsúlyozta a közvetítő, hozzátéve, hogy a megegyezés csak úgy képzelhető el, "ha mindkét fél átlépi a saját árnyékát". A tárgyalópartnerek legközelebb januárban találkoznak.