Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az Országgyűlésben december 23-án tartandó szavazással kapcsolatos aggodalmaikat fejtették ki az Európai Parlament zöld frakciójának vezetői abban a levélben, amelyet keddi brüsszeli bejelentésük szerint José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnökhöz intéztek.
Daniel Cohn-Bendit és Rebecca Harms, a képviselőcsoport társelnökei - közleményük szerint - arra figyelmeztetnek, hogy a javaslatok elfogadása "gyakorlatilag a demokrácia és a törvény uralmának végét" jelentené Magyarországon. A két képviselő arra kéri a bizottsági elnököt, hogy "vizsgálja meg, Magyarország tartja-e még magát azokhoz az alapértékekhez, amelyeken az Európai Unió alapul".
"A legújabb, riasztó hírek Magyarországról rendkívüli aggodalomra adnak okot. Azt gondoljuk, nyilvánvalóvá vált, hogy Orbán Viktor kormányának eltökélt szándéka, hogy az országot olyan irányba mozdítsa, amely összeegyeztethetetlen azokkal az alapvető értékekkel, amelyekre az Európai Unió épül" - olvasható a két EP-képviselő levelében, amelyet az LMP tett közzé.
A társelnökök egyebek között azt kifogásolják, hogy a kormány a parlament szavazási rendszerében jelentős változásokat igyekszik keresztülvinni, aminek révén szerintük korlátozódna az ellenzék részvétele a törvényhozási folyamatban. "A házszabály olyan értelmű módosítása, amely szerint a kétharmados többség minden korlátozás nélkül módosíthat bármely jogszabályt, akár egy órával a zárószavazás előtt is, érdemi parlamenti vita és társadalomi egyeztetés nélkül" - írják a levélben.
"Továbbá a házszabály olyan értelmű módosítása, amely szerint a kétharmados többség támogatásával egy ülésszakban bizonyos számú jogalkotási javaslatot - beleértve olyan alapvető kérdéseket, mint például a költségvetés - gyorsított eljárás keretében tárgyalhat a parlament. Ez lehetővé teszi, hogy a zárószavazásra már a benyújtás után huszonnégy órával sor kerülhet. Sarkalatossá teszi az adótörvényt és ezzel elveszi az állampolgároktól a legalapvetőbb jogukat, hogy választásokon egyszerű többséggel dönthessenek az ország gazdasági irányvonaláról" - teszi hozzá a levél.
Az MNB és a PSZÁF összevonását célzó javaslatot Cohn-Benditék szintén bírálják: ez szerintük "véget vetne az országban az utolsó olyan intézmény függetlenségének, amelyet nem a Fidesz által kinevezett személy irányít". És végül, de nem utolsósorban, egy olyan választási törvényt terveznek elfogadni, amely "nemcsak növeli a mandátumok aránytalan eloszlását a relatíve nagy pártok javára - így figyelmen kívül hagyva a magyar Alkotmánybíróság azon határozatát, amely arra kérte a Parlamentet, hogy a rendszer arányosabb legyen - hanem olyan módon rajzolja újra a választókerületi határokat, hogy jelentősen csökkenti azon választókerületek méretét, ahol a Fidesz általában nyert a választásokon, és növeli a méretét azokon a területeken, ahol a Fidesz általában inkább gyenge" - tette hozzá a két EP-képviselő.
Ezek a javaslatok Cohn-Bendit és Harms szerint, ha életbe lépnének, "növelnék a lehetőségét annak, hogy a Fidesz hatalmon maradhasson a következő választásokon, még akkor is, ha azokon nem szerzi meg a szavazatok többségét."
A levél szerint az elmúlt hónapokban a magyar kormánypártok több súlyos lépést tettek a demokrácia ellen. "Többször is megsértették a jogállamiság elvét és alapvető szabadságjogokat korlátoztak, ideértve a szólásszabadságot és a sajtószabadságot. Az önkormányzati választási törvény módosításával aránytalanul előnyben részesítik a nagyobb pártokat. Radikálisan csökkentették a helyi önkormányzatok költségvetést és hatáskörét, ezzel durván megsértve a szubszidiaritás és a helyi önrendelkezés alapelveit" - írja a Barrosónak írt szöveg.
Az új médiatörvénnyel a két EP-képviselő szerint az egész magántulajdonú és állami médiát "szigorú állami felügyelet alá helyezik és az illetékes hatóság élére a saját emberüket nevezték ki, aminek nyomán politikailag motivált elbocsátások és egymást követő botrányok történtek, ahol az állami média egyértelműen hamisan mutatta be a tényeket."
"Az új alkotmány kierőszakolásával, amelyet a Parlament mindössze öt hétig tárgyalhatott, az ország berendezkedését a saját világképüknek megfelelően alakították át, miközben minimális társadalmi egyeztetésre sem volt lehetőség. Az új alkotmánnyal lehetőséget teremtettek arra, hogy alapvető parlamenti döntési jogköröket, mint például az adó- vagy a nyugdíjrendszer ügye, sarkalatos törvényekben rögzítsenek, megfosztva ezzel a polgárokat attól az alapvető jogtól, hogy ezekről a kérdésekről választások során döntsenek" - tette hozzá az üzenet.
Cohn-Bendit és Harms azt is írják, az Alkotmánybíróság jogkörének csorbításával jelentősen károsították a fékek és ellensúlyok rendszerét. "Többek között a költségvetési kérdéseket kivették az Ab hatásköréből és megszűntették a lehetőséget, hogy az állampolgárok az Alkotmánybírósághoz fordulhassanak. Radikálisan növelték az érvényességi küszöböt mind a helyi, mind az országos népszavazás esetében. Jelentősen csökkentették a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát, lehetővé téve ezzel, hogy a kormány a bírói és ügyészi kar nagy részét a saját embereivel töltse fel". A levél szerint egy másik törvény értelmében a kormány által kijelölt központi vezetők politikai alapon dönthetnek az ügyek kiosztásáról, ezzel súlyosan károsítva az igazságszolgáltatás függetlenségét.
"Az Európai Parlament többször is nagyon egyértelmű megfogalmazásban ítélte el, hogy Orbán Viktor törvénytelen, antidemokratikus módszerekkel akarja bebetonozni hatalmát. Úgy látjuk, hogy az állampolgárok kezdik kétségbe vonni, hogy az EU a saját elveit komolyan veszi" - írja a két EP-képviselő. "Mi, az Európai Parlament Zöldek/ESZSZ képviselőcsoportja felszólítjuk az Európai Bizottságot, hogy a szerződések őreként pártatlanul, de alaposan vizsgálja ki, hogy Magyarország továbbra is követi-e azokat az alapvető értékeket, amelyekre az Európai Unió épül."
Ha a vizsgálat során bármilyen kétség felmerülne, akkor a bizottság kötelessége, hogy "határozottan, minden tőle telhetőt megtegyen annak érdekében", hogy Magyarország ismét az Unió alapelveit követő útra térjen - zárul a levél.
