2011. december. 12. 12:38 MTI Utolsó frissítés: 2011. december. 12. 12:36 Világ

A "nyíltan antiszemita" Csurkáról is ír a Der Spiegel

A Der Spiegel című német hírmagazin terjedelmes riportot közölt az Új Színház körüli fejleményekről hétfőn megjelent számában.

Márta István utódja az Új Színház élén "egy színész, aki nemrég még a szélsőjobboldali Jobbik pártért harcolt a választási kampányban, és egy drámaíró, aki nyíltan vállalja, hogy antiszemita - írja a Der Spiegel szerzője, Philipp Oehmke Jogi kultúra című cikkében. A jelenlegi igazgató pedig "az egyik első széles körben ismert áldozat abban a 'kulturkampfban', amely Budapesten tombol, amióta a jobboldali populisták átvették a kormányzást".

A Fidesz parlamenti erejével kapcsolatban Oehmke megállapítja: „kétharmados többséggel nagyon át lehet alakítani egy parlamentáris demokráciát, újjá lehet teremteni egy országot. (…) Egy ország kultúráját azonban nem lehet ilyen egyszerűen átalakítani. A kultúra Magyarországon, mint sok más európai országban, balliberális. A kultúra azt csinál, amit akar és gondol.  Viszont annak, aki egy egész államot az ellenőrzése alá kíván vonni, meg kell szereznie a hatalmat az emberek gondolatai fölött is. Pontosan erről van szó Magyarországon ezekben a napokban. Az emberek gondolataiért zajlik a küzdelem.”

A szerző ismerteti egyebek között a József Attila-szobor esetleges áthelyezésével kapcsolatos fejleményeket is, és bemutatja a költőt, akinek alkotásait a munkásköltészet klasszikusainak nevezi, magát a költőt pedig marxista világképpel rendelkező humanistaként jellemzi, majd megjegyzi: „az új kormány nem gondolja, hogy egy ilyen személyiség szobrának a Parlament előtt kell állnia. Ez olyan, mintha Németországban lebontanának egy Schiller-szobrot, amiért a költőnek hosszú haja volt.”

Hirdetés
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. április. 11. 19:00

„A verseim nem én vagyok: az vagyok én, amit itt irok” – máig sokkolóan hat József Attila kevésbé ismert arca

Évtizedekig elzárva tartották a nagyközönség elől, majd amikor szóba került a nyilvánosságra hozatala, mind az irodalmárok, mind a pszichológusok tiltakozni kezdtek ellene. Nemcsak azért, mert a szocialista erkölcsbe ütközött, hanem attól is tartottak, hogy a megjelentetése lejáratná a pszichoanalízis módszerét, valamint összetörné az olvasókban élő, kultikus József Attila-képet. A Szabad-ötletek jegyzékének idei újrakiadása és a József Attila pszichoanalízisét feldolgozó, ezen a héten mozikba kerülő új film, a Reménytelenül egyaránt a közönség nem szűnő érdeklődését mutatja a téma iránt. A ma 120 éves József Attiláról, a költőről és a magánemberről, továbbá a Szabad-ötletek jegyzékének publikálását övező vitákról kérdeztük az első kiadást tető alá hozó Tverdota György irodalomtörténészt, a József Attila Társaság elnökét, az életmű egyik legavatottabb ismerőjét.