2011. november. 28. 10:49 MTI Utolsó frissítés: 2011. november. 28. 11:10 Világ

Meghalt egy idős tüntető Donyeckben

Egy ember meghalt, amikor ukrán rendőrök Donyeckben hétfőre virradóra felszámolták a nyugdíjcsökkentésük miatt éhségsztrájkoló egykori csernobili "likvidátorok" táborát – közölték a mentők és a tüntetők vezetője.

A körülbelül 30 tüntető november 14-e óta tiltakozott a kelet-ukrajnai városban, miután csökkentették az 1986-os csernobili atomerőmű-baleset következményeinek felszámolásában részt vevők - helyi szóhasználattal likvidátorok - állami nyugdíját.

Viktor Janukovics államfő a történtek alapos kivizsgálását ígérte.

A fagypont körüli hőmérséklet miatt a rendkívüli helyzetek minisztériuma sátrat állított fel melegedőnek a tüntetők "kemény magja" számára.

Miután azonban múlt héten egy bíróság törvényellenesnek minősítette a tiltakozást, a rendőrség vasárnap éjjel megszállta a központi sátrat, elvitték az áramfejlesztőt, a kályhát és kikapcsolták a villanyt – mondta újságíróknak a tiltakozók vezetője, Mikola Honcsarov.

Az akció miatt kialakult zűrzavarban a 70 éves Hennagyij Konopljov rosszul lett, és később a mentőautóban meghalt – mondta el Honcsarov, terrorcselekménynek minősítve a sátortáboruk elleni "rendőrségi támadást". A férfi korábban mellkasi fájdalmakra panaszkodott, de nem fogadta el a mentők tanácsát, hogy menjen kórházba.

A Janukovics-kormány egyebek mellett a szovjet időkből származó nyugdíjrendszer reformját vállalta a Nemzetközi Valutaalap 15 milliárd dolláros készenléti hitelprogramjáért cserébe. Az IMF-nek tett másik ígérete a lakossági gázár felemelése volt.

Az intézkedések jelentősen csökkenthetik a hatalmon lévő Régiók Pártjának népszerűségét. A csernobili "likvidátorok", akiket 25 éve családjukkal együtt elköltöztettek az ország északi részéből, gyakran felemelik a hangjukat a kormány megszorító intézkedéseivel szemben, és rendszeresen tiltakoznak a kijevi parlamenti épülete előtt.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. február. 26. 13:00

Hogyan védjük meg Európát, ha Trump itthagy bennünket Putyinnal?

Egyre gyakrabban reális forgatókönyvként merül fel, hogy az USA kilép a NATO-ból, vagy kiüresíti a katonai szövetséget, védtelenül hagyva Európát például egy esetleges orosz támadás ellen. Ezért is vált minden korábbinál időszerűbbé egy európai hadsereg létrehozása, amelyre legutóbb a megtámadott Ukrajna elnöke is kapacitálta az európai vezetőket. A közös haderőt közel egy évtizede még Orbán Viktor is szorgalmazta, bár a Putyin-szövetséges miniszterelnök most már valószínűleg akkor sem támogatná az ötletet, ha annak lenne bármi realitása. De nincs is. Miért megvalósíthatatlan a közös európai hadsereg, és hogyan lehet mégis megnövelni a kontinens védelmi képességét?