2011. november. 28. 12:21 MTI Utolsó frissítés: 2011. november. 28. 12:19 Világ

Milliárdokat kaphatnak a csehek mesterséges tavak építéséhez

Állami támogatással építhetnek maguknak mesterséges tavakat a csehek. Az ötmilliárd koronás, vagyis átszámítva körülbelül 60 milliárd forintos támogatással már mostanra is jelentősen javult a pusztító árvizek elleni védekezésben fontos vízhálózat állapota.

"2002-ben a mesterséges tavak több vizet fogtak fel az árvizek során, mint az összes védőgát együttvéve" - idézte a Respekt című hetilap Pavel Vranat, a cseh halászati egyesület tagját.

Az elmúlt száz év legnagyobb csehországi árvize során elhunyt 17 személy és körülbelül 250 ezer kitelepített ember arra sarkallta a helyi hatóságokat, hogy mielőbb helyreállítsák a rossz állapotban lévő vízhálózatot. A mezőgazdasági minisztérium akkori megállapítása szerint a mesterséges tavak, vízgyűjtő medencék és folyók legalább egyharmad részükig iszappal voltak feltöltve.

Csehországban most 24 ezer mesterséges tó van, amelyek elegendő hallal látják el az országot, ám nem nyújtanak elegendő védelmet a veszélyes áradások idején. A 2002-es árvíz során a mesterséges tavak nagyjából 150 millió köbméternyi vizet fogtak fel, de ez a mennyiség akár a kétszerese is lehetett volna, ha a medencék ki vannak takarítva.

Ezeknek a tavaknak számos más funkciójuk is van a halászaton kívül: vízfelfogóként működnek árvíz idején, vízgyűjtőként aszálykor, természetes módon tisztítják meg a bennük lévő vizet, és több száz állat, valamint növény túlélését biztosítják.

Az uniós és az állami támogatás révén eddig több mint 200 vízmedencét takarítottak ki és további több tucatnyi újat hoztak létre az elmúlt években. A mesterséges tavak jelenleg mintegy 52 ezer hektárnyi területet foglalnak el. Az anyagi támogatás ellenére azonban továbbra is költséges beruházásnak számít egy vagy két mesterséges tó fenntartása, ezért leginkább csak a nagyon lelkes vagy kiemelkedően gazdag csehek vállalkoznak rá.

Hirdetés
Itthon HVG 2025. március. 28. 17:30

A gyömrői horrormenhely vezetője még azt is megszabta, ki mentheti meg tőle a szenvedő kutyákat

Korszakhatárnak is nevezhető annak a gyömrői állatmenhelynek az esete, ahová tucatnyi önkormányzattól hordták – közpénzért – a kutyákat, hogy aztán éhesen, szomjasan, betegen tengődjenek vagy éppen simán eltűntessék őket. Az állam itt is a túlterhelt civil szervezetekre tolta a munkát és a felelősséget, miközben rendszerszinten nem tartatják be a jogszabályokat és folyik ki a pénz, ezért is ment olyan jól a sintérbiznisz. Miért nem az állatkínzók szigorúbb büntetése a megoldás? Miért a külföldi szaporítók botrányos eseteit látjuk, miközben magyar szaporítók látják el az európai piacokat? Ha adakozunk és állatmentésre szánjuk az adó 1 százalékot, az jó helyre kerül vagy elviszik a kamu szervezetek és a pénzt tarháló állatmentő-celebek? A Fülke Extra aktuális részében az állatmentés anomáliáit beszéltük át Némedi Edinával, az Állatmentő Szolgálat munkatársával és dr. Kajó Cecília jogásszal.