2011. október. 23. 16:23 MTI Utolsó frissítés: 2011. október. 23. 16:25 Világ

Akár ezer halottja is lehet a török földrengésnek

Erős, az amerikai földtani intézet (USGS) szerint 7,3-es földrengés rázta meg vasárnap déltájban a kelet-törökországi, Iránnal határos Van tartomány hasonló nevű székhelyét, károkat okozva, sérült és - a kormányfő hivatala szerint - halálos áldozatokat is követelve.

A török média szerint számos épület összedőlt a tartományban. Az USGS szerint a földmozgás 7,2 kilométer mélységben történt (korábban a Reuters hírügynökség 94,5 kilométeres mélységet írt az amerikai intézetre hivatkozva), epicentruma a várostól 19 kilométerrel északkeletre, Tabanli falunál volt. Az isztambuli Kandilli szeizmológiai intézet vezetőjének, Mustafa Gediknek a becslése szerint ötszáz és ezer közötti számú halottja is lehet a rengésnek a tartományban - jelentette a CNN Türk hírtévé. Besir Atalay miniszterelnök azt mondta újságíróknak, hogy Van városában mintegy tíz, a közeli Ercisben és környékén pedig 25-30 épület omlott össze.

Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök hivatalát idézve az állami Anadolu hírügynökség azt jelentette, hogy a földrengés az anyagi károk mellett emberéleteket is kioltott, de számokat nem közölt. Más források ötvennél több sérültről számolnak be. "Épületek megrongálódtak, de egyelőre nincs hírünk áldozatokról. A rengés nagy pánikot keltett" - mondta Bekir Kaya, Van város polgármestere az NTV-ben. Közlése szerint a 380 ezres város telefonhálózata jelentős károkat szenvedett. Áramszüneteket is jelentett a média.

Az NTV török magántelevízió első jelentése még 6,6-es erősségű rengésről szólt a Kandilli intézet jelentése alapján. A földmozgás a környező tartományokban is érezhető volt, és az utórengések folytatódnak.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.