A Keleti partnerség programban hat egykori szovjetköztársaság, Ukrajna, Fehéroroszország, Moldova, Grúzia, Örményország és Azerbajdzsán vesz részt. A cseh EU-elnökség idején, 2009 első felében elindított program célja, hogy szorosabbra fűzze a politikai és a gazdasági kapcsolatokat a hat részt vevő országgal, és ezáltal minél stabilabb viszonyokat teremtsen az EU keleti szomszédságában.

A találkozóra nem hívták meg a 17 éve hatalmon lévő Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnököt, aki az emberi jogok sorozatos megsértése miatt nem kaphat beutazóvízumot az EU területére. Minszk nagyköveti szinten óhajtja képviseltetni magát.

A német kormány a csúcstalálkozó előtt ismét követelte, hogy a fehérorosz hatóságok engedjék szabadon a bebörtönzött ellenzékieket. Donald Tusk lengyel kormányfő és Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke találkozik a fehérorosz ellenzék képviselőivel, és Minszk számíthat rá, hogy keményen bírálni fogják a találkozóról kiadandó zárónyilatkozatban.

Fehéroroszország saját magát szigeteli el - mondta a lengyel külügyminiszter. Radoslaw Sikorski azt üzente a fehérorosz elnöknek: olyan lesz a viszonya Európával, mint amilyen a viszonya népével. Amíg a fehérorosz népet elnyomják, lehetetlen, hogy az EU szorosabbra fűzze a viszonyt Minszkkel, vagy további gazdasági segélyt folyósítson Fehéroroszországnak - mondta.

Ukrajnában a varsói csúcstalálkozó előestéjén javasolt az ügyészség hét év börtönbüntetést a Timosenko volt kormányfő ellen hivatali visszaélés címén folyó büntetőperben. Az EU többször óva intett attól, hogy az ellenzéki politikust - Viktor Janukovics elnök fő vetélytársát - elítéljék, sőt követelte Timosenko szabadon bocsátását, de követelése egyelőre süket fülekre talált. A 27-ek a Timosenko-ügy kimenetelétől tették függővé az EU-ukrán társulási megállapodás év végére tervezett aláírását.

Várhatóan a varsói csúcstalálkozón jelentik be, hogy Moldovával és Grúziával megkezdik a tárgyalásokat egy ilyen társulási megállapodás aláírásáról.