Dmitrij Konovalovot terrorizmussal, Vladiszlav Kovaljovot pedig bűnrészességgel vádolják, és ha bűnösnek találják, mindkettőjüket halálra ítélheti a fehéroroszországi legfelsőbb bíróság. A fehérorosz köztársaság az egyetlen európai szovjet utódállam, ahol még érvényben van a halálbüntetés, amelyet végre is szoktak hajtani.

A minszki metróban, az elnöki hivataltól 100 méterre lévő forgalmas csomóponton, az Oktyabrszkaja megállóban történt április 11-i robbantásban 15-en meghaltak és több mint 200-an megsebesültek.

Fehéroroszország 1991-ben kikiáltott függetlensége óta ez volt a legtöbb áldozattal járó, civilek elleni támadás. Az újságírókon, a hozzátartozókon kívül a merénylet körülbelül száz túlélője jelent meg a tárgyaláson, az igazságügyi palota 500 fő befogadására alkalmas termében.

A nyomozati anyag szerint a gyanúsítottak - akiket szinte azonnal elfogtak - egyedül hajtották végre tettüket, de nem csak az áprilisi merényletet, hanem emellett a 2008-ban szintén Minszkben, a függetlenség napja alkalmából rendezett koncerten és 2005-ben Vityebszkben végrehajtott robbantásokkal is őket gyanúsítják. A fehérorosz "Charta '97" internetes oldalán azt is tudni vélik, hogy 2000 és 2004 között is több alkalommal teszteltek különböző robbanóeszközöket.

Míg a hatóságok a 2005-ös és 2008-as robbantásokat nacionalista csoportokhoz kötötték, a fehérorosz állambiztonsági szolgálat feltételezése szerint az idei, áprilisi robbantás politikai motivációk nélküli, kiegyensúlyozatlan személy által elkövetett bűncselekmény volt. Alekszandr Lukasenka, fehérorosz államfő ugyanakkor kijelentette, hogy a metróbeli robbantásos merénylet a Nyugat megelégedésére szolgáló "túlzott demokrácia" és a "szenny" következménye volt.