A 2-1-es szavazati aránnyal elfogadott bírósági ítélet szerint a kongresszus túllépte hatáskörét azzal, hogy bírság kilátásba helyezése mellett egészségbiztosítás megvásárlására kötelezte az állampolgárokat. A verdikt, amely ellentétes a cincinnati szövetségi fellebbviteli bíróság júniusban meghozott párhuzamos ítéletével, eddig a legnagyobb igazságszolgáltatási kudarc, amit az Obama-kormány a kérdésben elszenvedett; a konfliktust a legfelsőbb bíróságnak kell majd feloldania.

Az atlantai ítélet két bíró által jegyzett indoklása szerint "ez a gazdasági kötelezettség", amelyek értelmében az amerikaiaknak egy általuk nem választott, drága egészségbiztosítási termékért havi rendszerességgel és az életük végéig fizetniük kell majd, "a kongresszus hatáskörének egy teljesen új és potenciálisan határtalan" kiterjesztését jelenti. A fellebbviteli bíróság Roger Vinson floridai szövetségi bíró januárban kihirdetett döntését erősítette meg. A cincinnati szövetségi fellebbviteli bíróság júniusban ugyancsak 2-1 arányban alkotmányosnak ítélte az egészségbiztosítás reformját. Az a bírói testület úgy érvelt, hogy az egészségbiztosítás különbözik a "kereskedelem" többi ágától és hogy az azt jóváhagyó törvényhozásnak a minimális biztosítás megkötéséről hozott határozata összhangban áll a 
vonatkozó szövetségi jogszabályokkal.

Az igazságügyi minisztérium álláspontja szerint az amerikaiaknak életük valamelyik szakaszában mindenképpen igénybe kell venniük az egészségügyi ellátást, így a biztosítás nem lehet választás kérdése.  Az Obama-elnökség legjelentősebbnek tartott törvényének értelmében 2014-ig csaknem valamennyi amerikainak egészségbiztosítást kell kötnie, ellenkező esetben pénzbüntetés szabható ki. A republikánusok vissza akarják vonatni az egészségbiztosítási törvényt, amely ellen magán- és jogi személyek több mint kéttucatnyi keresetet nyújtottak be.