Világ MTI 2011. augusztus. 05. 16:05

Letartóztatták Julija Timosenkót

Egy kijevi bíróság elrendelte pénteken Julija Timosenko ukrán ellenzéki politikus, volt kormányfő őrizetbe vételét - jelentették a hírügynökségek.

Az egyik jelentés szerint az ügyészség kérte a politikus előzetes őrizetbe vételét, egy másik szerint a bíró maga döntött így, mert Timosenko megsértette az eljárási szabályokat a hivatali hatalommal való visszaélését vizsgáló perében. Timosenko azzal gyanúsítja a bíróságot, hogy valójában Viktor Janukovics elnök megbízásából jár el, hogy megakadályozzák az indulását a választásokon.

Timosenkót, akit akár tíz évi börtönnel is büntethetnek, azzal vádolják, hogy 2009-ben a kormány jóváhagyása nélkül engedélyezte az orosz gáz magasabb áron történő vásárlásáról szóló szerződések aláírását, amelyek így rendkívüli előnytelenek voltak Kijev számára. A per június 24-én kezdődött meg, és Timosenko a szemére vetette a bíróságnak, hogy valójában Viktor Janukovics elnök megbízásából jár el.

Közjáték Timosenko tárgyalásán

Pénteken Julija Timosenko bírósági tárgyalásán váratlanul megjelent Mikola Azarov jelenlegi miniszterelnök, akit tanúként hallgattak meg elődje perében. Azarovot, aki testőrei kíséretében érkezett, Rogyion Kirejev elnöklő bíró hallgatta meg a hivatali hatáskörrel való visszaéléssel vádolt Timosenko jelenlétében. Timosenko azonnal tolmácsot követelt, hogy lefordítsa az oroszul tanúskodó Azarov szavait. "Nem értek oroszul. Hozzanak egy tolmácsot, hogy lefordítsa, mit mond az ukrán miniszterelnök, aki nem tud ukránul" – jegyezte meg Timosenko, aki persze jól tud oroszul. A bíróság elnöke válaszul, a vonatkozó törvényekre hivatkozva közölte, hogy a tanúnak joga van azon a nyelven megszólalni, amelyen akar.

AP

Az orosz külügyminisztérium pénteki nyilatkozata hangsúlyozza, hogy "a 2009-es gázmegállapodásokat a két ország törvényeinek és a nemzetközi normáknak a legszigorúbb betartásával kötötték meg a két ország elnökének az utasítására... Oroszország azt várja, hogy Timosenko pere legyen tisztességes, és álljon összhangban a nemzetközi emberiességi normákkal". 

Megszólalt a letartóztatás ügyében Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke is, aki aggodalmait fejezte ki "a döntés politikai motivációját és Ukrajna jogállamiságát illetően".

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. február. 26. 13:00

Hogyan védjük meg Európát, ha Trump itthagy bennünket Putyinnal?

Egyre gyakrabban reális forgatókönyvként merül fel, hogy az USA kilép a NATO-ból, vagy kiüresíti a katonai szövetséget, védtelenül hagyva Európát például egy esetleges orosz támadás ellen. Ezért is vált minden korábbinál időszerűbbé egy európai hadsereg létrehozása, amelyre legutóbb a megtámadott Ukrajna elnöke is kapacitálta az európai vezetőket. A közös haderőt közel egy évtizede még Orbán Viktor is szorgalmazta, bár a Putyin-szövetséges miniszterelnök most már valószínűleg akkor sem támogatná az ötletet, ha annak lenne bármi realitása. De nincs is. Miért megvalósíthatatlan a közös európai hadsereg, és hogyan lehet mégis megnövelni a kontinens védelmi képességét?