Hadzsicsot a szerb hatóságok fogták el a vajdasági Fruska Gorán, az erdőben. A háborús bűnökkel vádolt egykori horvátországi szerb vezető hét éve rejtőzködött, 2004 nyaráig viszont háborítatlanul élt Újvidéken (Novi Sad). Fejére 1,4 millió dolláros "vérdíjat" tűztek ki korábban.

Miután Ratko Mladicsot május 26-án a Vajdaságban letartóztatták, Hadzsics maradt az utolsó, akinek kiadatását követelte Szerbiától a háborús bűnöket vizsgáló hágai törvényszék. Az utóbbi napokban egyébként már felröppent a hír Szerbiában, hogy elfogták Hadzsicsot, de a hatóságok cáfolták az értesüléseket. Megerősítették ugyanakkor, hogy intenzíven keresik. Mielőtt a hágai törvényszéknek kiadják, Hadzsicsot még azonosítani kell, ezután a bíróság határoz kiadatásáról.

Tadics: Szerbia elegett tett kötelességének

A szerb államfő délelőtt tizenegykor tartott sajtótájékoztatóján gratulált az akcióban részt vevőknek. Borisz Tadics elmondta, Hadzsicsot reggel fogták el a Fruska Gorán, a további részleteket illetően az újságírókat az ügyészség képviselőihez utalta, emellett azt ígérte, hogy a nap folyamán az illetékes szervek tájékoztatást adnak az ügy részleteiről.

A találgatásokra reagálva Tadics elmondta, Szerbia a spekulációkkal ellentétben nem rejtegette Ratko Mladicsot, emellett cáfolta a Hadzsiccsal kapcsolatos spekulációkat is, mondván, vele is a törvénynek megfelelően jártak el a hatóságok, és nem igaz az sem, hogy napokkal ezelőtt fogták el egy kolostorban.

A szerb államfő tagadta, hogy Szerbia uniós csatlakozási törekvése áll a háborús bűnökkel vádoltak kiadása mögött. Szerbia nem az uniós nyomásnak engedve működött együtt a hágai törvényszékkel, hanem többek között morális kötelességének tett eleget - hangsúlyozta. Szlobodan Milosevics, Radovan Karadzsics, Ratko Mladics és Goran Hadzsics elfogása és kiadatása a kötelességünk volt - mondta. Meg kell azonban jegyezni, Hadzsics kiadatása valóban jelentős akadálya volt a szerb csatlakozási tárgyalások megkezdésének. Tadics ugyanakkor azt emelte ki, hogy Szerbia uniós csatlakozásának megkezdése a reformok függvénye, és reményét fejezte ki, hogy szeptemberben jó eredményeket érnek el.

 

Ez kell az EU-ba lépéshez?

José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Herman Van Rompuy, az EU-tagországok állam- és kormányfői tanácsának elnöke, valamint Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben kiadott közös közleményükben úgy vélték, a nemzetközi igazságszolgáltatás és Szerbia európai integrációja szempontjából egyaránt kulcsfontosságú lépésről van szó. Méltatták egyúttal a szerb vezetés e téren tett elkötelezettségét és erőfeszítéseit. Hangoztatták, hogy a szerb nemzet jelenleg a múlttal való szembenézés folyamatát éli, és sorsa egy jobb, európai jövő irányában alakul.

Ratko Mladic volt boszniai szerb katonai vezető elfogásával együtt a mostani letartóztatás pozitív jel Szerbia szomszédjai számára is - vélték az uniós vezetők. Hangot adtak annak a várakozásuknak is, hogy Hadzicot mielőbb Hágába szállítják, a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök ügyében ítélkező Nemzetközi Törvényszék börtönébe. A törvényszékkel folytatott teljes körű együttműködés továbbra is lényeges feltétele lesz Szerbia unió felé vezető útjának - áll a közleményben. Belgrád beadta tagfelvételi kérelmét az EU-ba, de az unió még nem döntött arról, mikor nyilvánítja hivatalosan tagjelöltté a balkáni országot.

Közleményt adott ki Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára is. Ő úgy fogalmazott, hogy Hadzic letartóztatása lehetővé teszi a közelmúltbeli európai történelem legfájdalmasabb fejezetének lezárását.

Ő is üdvözölte a szerb hatóságok hozzáállását, és emlékeztetett arra, hogy az ország jövőre szomszédjaival és az euroatlanti családdal folytatott konstruktív együttműködésen múlik. Egyúttal megerősítette, hogy a NATO továbbra is elkötelezetten segíteni kívánja a teljes nyugat-balkáni térséget az euroatlanti integráció útján. Boris Tadic szerb elnök szerdán délelőtt jelentette be, hogy egy vajdasági hegységben reggel elfogták a háborús bűnökkel vádolt Hadzicot.

Horvát kormányfő: kár, hogy ilyen sokáig kellett várni Hadzic elfogására

A horvát miniszterelnök szerint jó hír Horvátország számára Goran Hadzic egykori horvátországi szerb vezető elfogása. Jadranka Kosor erről varsói hivatalos látogatásán beszélt. "Hadzic letartóztatása jó hír az emberiség, a világ és különösen Horvátország számára" - mondta a horvát kormányfő a lengyel kollégájával, Donald Tuskkal rendezett közös sajtóértekezleten. Kosor egyúttal sajnálatának adott hangot amiatt, hogy az őrizetbe vételre ilyen sokat kellett várni. "Horvátország idén ünnepli függetlenségének 20. évfordulóját, Vukovár városa pedig arra emlékezik, hogy 20 éve hatoltak be az idegen csapatok a városba. Az áldozatok sok hozzátartozója nem érhette meg Hadzic letartóztatását" – mondta még a horvát kormányfő.

A főbb vádak

Hadzsicsot több száz horvát meggyilkolásában való részvétellel vádolják, ő volt a Krajinai Szerb Köztársaság egyik prominens vezetője 1992-93-ban, amikor több atrocitást is elkövettek a horvátok ellen. Tizennégy vádpont miatt körözték, többek között háborús és emberiesség elleni bűncselekmények vádjával, köztük gyilkossággal, népirtással, kínzással, etnikai tisztogatással is. Hadzsics a vádak szerint részt vett 20 ezer horvát elűzésében Vukovár elfoglalása után.

Hadzsics részt vett azoknak a szerb csapatoknak a felállításában (1991 és 1993 között ezeknek parancsnoka is volt), amelyek a háborús bűnöket elkövették.

A hágai törvényszék Hadzics terhére rója azt is, hogy a Kelet-Horvátországból elhurcolt horvát hadifoglyokkal és nem szerb (például magyar) civilekkel kegyetlenkedtek a Vajdaságban felállított fogolytáborokban. Ezekben a táborokban - többek között Nagybecskerek (Zrenjanin) és Szávaszentdemeter (Sremska Mitrovica) mellett - embertelen körülmények uralkodtak, a foglyokat rendszeresen kínozták, verték és kényszermunkára küldték.

Hadzsics börtöneiben rendszeresek voltak a kivégzések, csapatai pedig kedvtelésből öltek civileket, illetve kirabolták és felgyújtották házaikat. Horvát adatok szerint összesen nagyjából 8 ezer horvát hadifogoly és civil járt meg szerbiai fogolytáborokat a horvát-szerb háború idején, közülük háromszázan sohasem tértek vissza.

Hadzsics "karrierje"

Az 1958-ban Vinkovci környékén, Pacsetinben, a mai Horvátországban született Hadzsics raktáros volt, és már fiatalon a Jugoszláv Kommunista Szövetség tagja lett. 1990-ben helyi politikai szerepet vállalt Vukováron, ahol a Szerb Demokrata Pártba lépett be. 1992-ben, miután a szerb szabadcsapatok és a jugoszláv hadsereg elfoglalták Horvátország keleti részét (Szlavóniát, Baranyát és a Nyugat-Szerémséget), majd a területet egyesítették a nyugat-horvátországi szerb területekkel, Hadzsics lett az új krajinai köztársaság vezetője.

A horvátok a Bljesak, és az Oluja (Vihar) hadműveletben a Krajina nagy részét visszafoglalták, kivéve Kelet-Szlavónia egy részét, valamint a Branjanak nevezett területet, és az úgynevezett Nyugat-Szerémséget (a különálló kis területet a Duna mentén). Itt Hadzsics maradt az úr egészen az Erdődi egyezményig (1995), amikor a szerbek visszaadták az egészet további vérontás nélkül - írja a Serbia Insajd blog.