A Külügyminisztérium - közleménye szerint - megelégedéssel fogadta, miszerint az Európa Tanács (ET) Velencei Bizottsága üdvözli, hogy a magyar alaptörvény a demokrácián, a jogállamiságon és az alapvető jogok védelmén alapuló alkotmányos rendet hoz létre. Pedig a független nemzetközi jogtudósokból álló bizottság véleménye cseppet sem volt hízelgő a Fidesz-KDNP által lezavart alkotmányozásról.

Mint arról két héttel ezelőtt beszámoltunk, a nagy tekintélyű testület szerint az új magyar alkotmány a kormánykoalíció hatalmának bebetonozását segítheti elő. Az ET alkotmányügyekért felelős intézménye elsősorban a sarkalatos törvények túlzottan széles körű alkalmazása, az alkotmány preambulumában fellelhető ellentmondásos kitételek, a Költségvetési Tanácsra vonatkozó szabályok, a szabályozó testületek függetlensége, az Alkotmánybíróságra vonatkozó szabályok, valamint az AB elnökének kiválasztása, illetve kompetenciáinak korlátozása miatt aggódik. Erről részletesebben itt olvashat. A magyar alkotmányozást ért bíráló állásfoglalásra válaszul (annak napvilágra kerülése előtt) Szájer József EP-képviselő, az alkotmány egyik készítője a kormány nevében kijelentette, hogy nem értenek egyet a bírálatokkal. A kritika elutasításáról Markus Löning német emberi jogi biztos is nyilatkozott, aki szerint ez "szégyen", és a magyar kormánynak érdemesebb volna "visszavenni az egóból".

A vitába Mikulás Dzurinda szlovák külügyminiszter is beszállt, szerdán közölte, hogy a Velencei Bizottság állásfoglalása nagyon kellemetlen, és komoly figyelmeztetés Magyarország számára, hogy több pontos is módosításra szorul politikája. Dzurinda szerint Magyarországnak "nagyon meg kell fontolnia, hogy fognak kinézni azok a törvények, amelyeket az alkotmány alapján kellene elfogadni, milyen legyen az új választási rendszer, a Magyar Köztársaság polgárainak passzív és aktív választójoga. A szlovák külügyminisztérium már korábban nyilatkozatban üdvözölte a Velencei Bizottság állásfoglalását, s abban saját álláspontja helyességének igazolását látja.

A magyar külügyminisztérium azonban utal arra, hogy az alaptörvény D cikkében foglaltak elemzése során a Velencei Bizottság hangsúlyozza, hogy a magyar hatóságok megerősítették, e rendelkezésnek nem tulajdonítanak területen kívüli (extraterritoriális) hatályt. Ezt az értelmezést - miként már többször is tették - ismételten megerősítik - írta a szaktárca. 

Ezért a külügy szerint különösen érthetetlen és megmagyarázhatatlan Dzurinda kijelentése, amely szerint a Velencei Bizottság Magyarországot politikájának módosítására hívja fel. "Politikánk módosítására nem látunk okot, az továbbra is a jószomszédi kapcsolatok erősítését szolgálja" - áll a közleményben.