Világ MTI 2011. június. 17. 15:49

Fehéroroszország a médiát és külföldet vádolja

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök pénteken azzal vádolta meg a helyi médiát, hogy gazdasági problémákat idézett elő, és elítélte a "Fehéroroszország összeomlásában reménykedő" a külföldi nagyhatalmakat.

A rádióban is közvetített sajtótájékoztatóján Lukasenka kirohant az újságírók és az "internetnek nevezett szemét" ellen. A hónapok óta valutaválsággal küszködő Fehéroroszország a minimumra csökkenti a behozatalt, ha a helyzet súlyossá válik – közölte a volt szovjetköztársaságot 17 éve vaskézzel irányító Lukasenka. "Az újságírók nagy szerepet játszottak a pánikkeltésben. A fogyasztói piac felborulását több sajtóorgánum idézte elő" – hangoztatta a fehérorosz elnök. Ha ez nem történt volna, "ma normálisan élnénk". "Ez nem válság, csak pánik és zajongás" – tette hozzá.

Szokásos harcias modorában az elnök nekitámadt a külföldi nagyhatalmaknak, akik "a szájuk szélét nyalogatják, várva, hogy összeomoljunk". Arra nem tért ki, mely országokat vádolt meg ezzel. "Még egyszer hangsúlyozom, ez nem történik meg" – dörögte Lukasenka az összeomlásra utalva.

Fehéroroszországot az Európai Unió és az Egyesült Államok újból szankciókkal sújtotta, mert a decemberi elnökválasztás után a minszki hatóságok ismét lecsaptak az ellenzékre, amelynek több vezetőjét  börtönbüntetésre ítélték. Az orosz Interfax hírügynökség jelentése szerint Lukasenka egy helyen Magyarországot is megemlítette Lengyelországgal együtt, mondván, hogy ezek az országok "az Egyesült Államok támaszai" Európában.

Lukasenka nem kímélte hagyományos szövetségesét, Oroszországot sem, amely szerinte szintén felelős országa nehézségeiért. Az elnök az oroszországinál háromszor magasabb gázárak miatt ostorozta Moszkvát, amelynek "szerinte nem tetszik Fehéroroszország sikere, és meg akarja alázni". Moszkva az elmúlt években fokozatosan növelte a korábban kedvezményes gázárat, Minszk viszont nem csökkentette a kiadásokat.

AP/ Sergei Grits

A volt szovjetköztársaság és 10 millió lakosa most éli át a legsúlyosabb válságot 1994, Lukasenka hatalomra kerülése óta, hatalmas a kereskedelmi deficit és devizahiány van. Tavasszal a fehérorosz rubelt drasztikus mértékben leértékelték, aminek a hatására meglódultak a fogyasztói árak.

A minszki vezetés ugyanakkor nem látja szükségét megszorító intézkedéseknek, miután a Független Államok Közösségén (FÁK) belül működő Eurázsiai Gazdasági Közösség 3 milliárd dolláros mentőcsomagot hagyott jóvá számára. A program feltételéül azonban reformokat és jelentős mértékű privatizációt szabtak meg. Lukasenka ugyanakkor mindenfajta peresztrojkát kizárt. "Ha bekövetkezik a katasztrófa, lezárjuk a határokat, lemondunk az importról" – hangsúlyozta. "Remélem, nem jutunk el idáig (...), most van mit felvennünk, van mit ennünk is" - mondta Fehéroroszország elnöke.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. február. 26. 13:00

Hogyan védjük meg Európát, ha Trump itthagy bennünket Putyinnal?

Egyre gyakrabban reális forgatókönyvként merül fel, hogy az USA kilép a NATO-ból, vagy kiüresíti a katonai szövetséget, védtelenül hagyva Európát például egy esetleges orosz támadás ellen. Ezért is vált minden korábbinál időszerűbbé egy európai hadsereg létrehozása, amelyre legutóbb a megtámadott Ukrajna elnöke is kapacitálta az európai vezetőket. A közös haderőt közel egy évtizede még Orbán Viktor is szorgalmazta, bár a Putyin-szövetséges miniszterelnök most már valószínűleg akkor sem támogatná az ötletet, ha annak lenne bármi realitása. De nincs is. Miért megvalósíthatatlan a közös európai hadsereg, és hogyan lehet mégis megnövelni a kontinens védelmi képességét?