Zavahiri abban az évben húsz napot töltött Bulgáriában, ottani muzulmánok között - mondta el a Darik rádióadónak Vladimir Manolov, a kémelhárítás egykori illetékese. Bulgária felvette a kapcsolatot Egyiptommal a személyazonosság megállapítása végett, mire válaszul az egyiptomiak kérték Zavahiri kiadását, de ezt Szófia a saját biztonságát féltve megtagadta.

"Érdekünkben állt elkerülni, hogy terrorista akciót készítsen elő Bulgáriában, vagy a nemzetbiztonságra nézve veszélyes tevékenységet folytasson akár a mi kárunkra, akár a baráti és szomszédos országok kárára" - magyarázta a döntést Manolov. Bulgária végül a kölcsönös kiadatási egyezmény hiányával indokolta a visszautasítást, és hagyták, hogy a terrorista nyugatra távozzon. Egyiptom Anvar Szadat elnök 1981-es meggyilkolása és a Hoszni Mubarak elnök meggyilkolására tett 1995-ös kísérlet miatt körözte Zavahirit. Egy másik alkalommal a terrorista főnök Ausztriából Törökországba tartva átutazóban járt Bulgáriában. A bécsi hatóságok értesítették Szófiát az érkezéséről, és kérték a letartóztatását. 

"Ausztriából jött, és nekünk kellett volna letartóztatnunk, itt. Azt mondtam nekik, tartóztassátok le ti Ausztriában. Miért Bulgáriában kellett volna? Azért, hogy itt legyenek merényletek" - tette föl a kérdést egy másik megszólaló egykori illetékes, Georgi Lambov, a belügyminisztérium volt főtitkára.