A német egység helyreállítása óta az elő népszámlálás kezdődött hétfőn Németországban. A szövetségi statisztikai hivatal regisztere szerint jelenleg 81,7 millióan élnek az országban, szakértők szerint viszont ennél több egymillióval kevesebben.

A 710 millió euróba kerülő "történelmi" vállalkozás célja épp ezért minden fajta kétség eloszlatása, mindemellett természetesen a népszámlásnak - remény szerint - számos társadalmi, gazdasági és pénzügyi hozadéka is lesz, különös tekintettel a megélhetési viszonyok, mindenekelőtt a lakás-, illetve munkaviszony feltérképezésére, továbbá a tartományoknak nyújtandó szövetségi pénzügyi támogatás mértékének meghatározására. 

A munkában a statisztikai hivatal megbízásából mintegy 70 ezer számlálóbiztos vesz részt, az ő feladatuk lesz a németek 10 százalékának, azaz mintegy 8 millió állampolgárnak a közvetlen megkérdezése, a többiek esetében pedig a kérdőívek kézbesítésében, illetve kiértékelésében való közreműködés. A szóban forgó kérdőívet valamennyi ház-, illetve lakástulajdonosnak ki kell töltenie. Izgalomra azonban egyelőre kevés az ok, az első eredmények ugyanis 2012 vége előtt nem várhatók.

A hatóságok - legalábbis a bírálók, köztük mindenekelőtt az adatvédők szerint - egyáltalán nem szemérmesek. Így  - mint a kérdésekből kitűnik - a többi között felvilágosítást szeretnének az iskolai végzettségről, a szakképzettségről, de az esetleges migrációs háttérről vagy a vallási hovatartozásról is. Az adatvédők ez utóbbiakat helytelenítik a leginkább. Kibúvó  ennek ellenére nincs, válaszolni ugyanis kötelesség. Ha pedig valaki mégis megtagadja azt, 5000 euróig terjedő pénzbüntetést fizethet.

A negyedszázada első népszavazásra  azért volt szükség, mert az EU pontosított adatokat sürgetett a tagállamoktól. Természetesen a statisztikai hivatal szerint az Németország szempontjából is fontos, és sok gazdasági előnye lehet.

A szövetségi köztársaságban a legutóbbi népszavazást 1987-ben, az egykori NDK-ban pedig 1981-ben rendezték, így szakértők szerint nem csoda, hogy vita van a németek összlétszámát illetően.  Ami  a szövetségi köztársaságot illeti, az 1987-es "számlálás" óriási feszültségeket okozott. Akkor azt rendkívül sokan bojkottálták, attól tartva, hogy az állam visszaélhet a megszerzett információkkal. Noha tiltakozások ma is vannak, a helyzet semmiképp nem hasonlítható a csaknem negyedszázaddal ezelőttihez.

A számlálás lebonyolításával, illetve a válaszadással kapcsolatban szigorú magatartási kódex van érvényben. Így például a megkérdezetteknek tilos hazudni vagy féligazságokat mondani. Az erre vonatkozó törvény előírja, hogy a válaszoknak az igazságot kell tükrözniük. Az állampolgároknak kötelező együttműködniük,  arra azonban mégsem kötelezhetők, hogy a számlálóbiztosokat beengedjék a lakásba. A küszöbnél számukra megálljt parancsolhatnak. ha pedig egy tisztességes német polgárnak a kérdésekkel kapcsolatban bármilyen panasza támad, azonnal a szövetségi vagy tartományi adatvédelmi biztosokhoz fordulhat.