Évek szívós munkája nyomán rohamozták meg az amerikai kommandósok Oszama bin Laden pakisztáni házát. Az akció után kiderült, titkos börtönökben szerzett információk segítették a nyomok felkutatását.
Évek óta kutattak bin Laden után, és tudták, hogy lehallgatással önmagában nem érnek semmit, hiszen az al-Kaida vezére nem elektronikus eszközökkel kommunikál embereivel. Éppen ezért az amerikaiak igyekeztek bin Laden környezetéhez tartozó futárokat azonosítani. Egy ilyen futár vezette el őket Pakisztán északkeleti részébe, egészen pontosan bin Laden rejtekhelyére – írja az AP hírügynökség összefoglalójában.
A futárok utáni nyomozás kulcsfontosságú volt a CIA számára. Tudták, hogy a terrorista vezér túlságosan okos ahhoz, hogy maga mellett tartsa közkatonáit vagy akár magasabb rangú tisztjeit. Ugyanakkor ahhoz, hogy üzeneteit eljuttassa a külvilághoz, hírvivőkre volt szüksége, akikben a végletekig megbízhatott.
A bin Laden rejtekhelye elleni akciót a DEVGRU nevű amerikai különleges egység hajtotta végre a CIA-val együttműködve. Az egység két MH-60-as BlackHawk helikopteren közelítette meg a dupla fallal védett erődítményt. A feltételezések szerint a Hawkokat úgy festették át, hogy a pakisztáni légierő gépére emlékeztessenek, valamint a helikopter válaszjeladókódját is meghamisították.
A bevetés során taktikai jeladókat, speciális éjjellátó eszközöket használtak.
A katonák az egyik afganisztáni bázisról indultak a pakisztáni légtérbe. A rendkívül alacsonyan repülő harci gépek végül megérkeztek a célpont fölé, ám egyikük olyan közel szállt a létesítményt védő falhoz, hogy könnyebb balesetet szenvedett. A csapat azonban épségben földet ért, és hajnali egy óra tájban betörtek az épületbe, ahol tűzharcba keveredtek bin Laden embereivel. A 40 perces akció nagyobbik része már a tűzharcot követő házkutatással telt. Az akciót távolról mentőegységek és robotrepülők biztosították.
Feltételezések szerint az épületegyüttesben telefon- vagy internetkapcsolat nem volt. Így az amerikaiak kifinomult térinformatikai eszközökkel gyűjtöttek előzetesen információkat a célterületről és az ott tartózkodókról. Ugyancsak valószínű, hogy a felderítés során biometrikus információkat, arcfelismerő technológiát, hangminta-adatbázisokat is használtak annak megerősítésére, hogy valóban bin Laden tartózkodik-e az épületegyüttesben.
Mindeközben egy közelebbről meg nem nevezett "titkos kelet-európai CIA-börtönben" az al-Kaida harmadik számú vezérét, Halid Sejk Mohamedet (Khalid Sheikh Mohammed) faggatták – hogy milyen módszerekkel, arról nem szólnak a hírek. Ez még évekkel ezelőtt történt, de a „Sejk” kiadta néhány küldönc fedőnevét. Ezek a nevek – ezer más név közül – nyomravezető információknak bizonyultak az AP szerint. A CNN szerint azonban a Sejk, aki a 2001. szeptember 11-ei támadás egyik kitervelője lehetett, hazudott az amerikaiaknak. Sajátos módon azonban ezzel még jobban ráirányította a figyelmet az álnevekre és a mögöttük rejlő futárokra. A CIA ugyanis rájött, hogy a Sejk módszeresen ködösít, tehát valamilyen fontos dolog kapcsolódik a futárok személyéhez.
Ki volt a rejtélyes futár?
Egy ember vált különösen fontossá ezután a CIA számára. Ehhez az egy emberhez viszont egy másik nyom vezetett el. Egy másik fogoly, Abu Faraj al-Libi (Abu Farádzs al-Libi) ugyanis arról beszélt amerikai kihallgatóinak, hogy amikor előléptették az al-Kaida műveleti vezetőjévé (Mohamed, a Sejk után), egy küldöncön keresztül kapta az erről szóló utasítást. (Libit magát egyébként a brit Guardian szerint üzenetvivőnek is felkérte Oszama bin Laden egy másik futára, Maulawi Abd al-Khaliq Jan, még 2003-ban. Libit azonban 2005-ben letartóztatták Pakisztánban, és Guantánamóra vitték az amerikaiak.)
Az amerikaiak ekkor már sejtették: a rejtélyes futár Oszama bin Ladennel állhat közvetlen kapcsolatban. Ezért aztán arra is rájöttek a titkosszolgálat emberei, hogy a futár megtalálásával bin Ladenhez is közel juthatnak. (Hogy kiről van szó, Maulawi Abd al-Khalid Janról vagy másról, azt nem tudni, de a futár állítólag meghalt, amikor Oszama bin Ladent megölték.)
Mindez, tehát, hogy a kulcsfontosságú információk titkos CIA-börtönökben derültek ki, furcsa fényben tünteti fel a mostani akciót. Meglehet, a legdurvább vallatási módszereket vethették be az amerikaiak, bár erről megbízható információk nincsenek.
Mohamed, a Sejk ugyanis például nem a fullasztásos vallatás közben árulta el a kulcsfontosságú neveket, hanem egyszerű, normál kihallgatáson. Hogy a kínzásszerű kihallgatások hozzájárultak-e az eredményességhez vagy éppen hátráltatták a nyomozást, azt nehéz eldönteni az AP hírügynökség szerint.
Mindenesetre a futár nevét még évekbe került kideríteni. Annyira közel állt bin Ladenhez, hogy – akárcsak főnöke – ő sem használt túl gyakran telefont, számítógépet vagy más elektronikus eszközt, amit az amerikaiak lehallgatni vagy követni tudtak volna.
Ezen a ponton egy kis szerencsére volt szükségük Obamáéknak. Mint kiderült, egy másik megfigyelt személy, akit sikerült lehallgatniuk, egy alkalommal épp a szóban forgó futárral beszélt telefonon. Innentől kezdve pedig már könnyebben tudták azonosítani bin Laden hírvivőjének helyzetét és mozgását.
Az elcsípett telefonbeszélgetést követően – 2010 augusztusában – a futár tudta nélkül vezette az amerikaiakat egy pakisztáni épületkomplexumhoz, ahhoz, ahol most megtámadták bin Ladent. A komplexum Abottabadban, Északkelet-Pakisztánban volt. A komplexum falai magasak (hatméteresek) voltak, tetejükön szögesdróttal.
A házról már korábban is tudtak a hírszerzők, ugyanakkor azt nem feltételezték, hogy itt bujkálhat bin Laden. Elsősorban azért nem, mert a létesítményt nem őrizték túlságosan jól.
Az idő előrehaladtával és az újabb információk birtokában – a bizonytalanságok ellenére – egyre erősebb volt a hit az amerikaiakban, hogy érdemes az abottabadi épületben keresniük bin Ladent. A beszerzett információkat annyira fontosnak ítélték, hogy még szövetségeseikkel, a britekkel, kanadaiakkal, ausztrálokkal sem osztották meg.
Obama dönt az akcióról
A megfigyelések nyomán idén február közepére annyit tudtak, hogy az épületben egy "nagyértékű célpont" rejtőzik. Az amerikai elnök ekkor döntött úgy, hogy akcióba lép.
"Amit az épületegyüttessel kapcsolatban tapasztaltunk, az mindentől különbözött, amit korábban ismertünk" - meséli John Brennan, az elnök terrorelhárítási főtanácsadója. "Biztos voltam benne, jó alapunk van arra, hogy akcióba lépjünk."
A lehetőségek korlátozottak voltak: légitámadás szóba sem jöhetett, hiszen pakisztáni fennhatóság alatt álló területről volt szó, és civil lakosság is volt a környéken. Ha mégsincs Oszama bin Laden a helyszínen, óriási diplomáciai botrány lett volna az esetből. És még ha ott lett volna is, egy bombázás után nehéz lett volna igazolni, hogy Oszama bin Laden is az áldozatok közt van.
Obama inkább kéttucatnyi különleges egységben szolgáló katonát küldött a helyszínre. (A bevetésről szóló végső döntést múlt pénteken hozta meg az amerikai elnök.) A kommandósok a kiképzést követően hétfőn szálltak helikopterre, méghozzá Afganisztán Dzsalalabad nevű városában. Pakisztánba bonyolult elektronikus eszközök „takarásában” repültek be, így a radarok nem érzékelhették őket.
A helikopterek hamarosan ráközelítettek az épületegyüttesre. A kommandósok a falak mögé jutottak be, ám ekkor az egyik helikopter lezuhant. Egyetlen kommandós sem sérült meg a hírek szerint, és a küldetést nem kellett megszakítani. (A New York Times viszont úgy tudja, ekkor kellett erősítést küldeni a helyszínre, ahol végül is 79 katonát és egy kutyát vetettek be az amerikaiak.)
A CIA és a Fehér Ház élőben követte az eseményeket, valószínűleg valamilyen videós-műholdas megoldással. (A kommandósok egyike kamerázhatott a helyszínen.)
Bin Laden családját a második-harmadik emeleten keresték a kommandósok. Először az épület többi részét biztosították az amerikaiak, majd behatoltak bin Ladenék lakrészébe. Ekkor használta a terroristavezér az egyik nőt (feltehetően a saját feleségét) élő pajzsként.
A kommandósok fejlövéssel végeztek bin Ladennel. A nő az első bejelentés szerint meghalt, de később kiderült: csak megsebesült. A terrorista holttestét azonnal azonosítani tudták.
A negyven percig tartó beavatkozás végén a kommandósok még számos elektronikus adathordozót foglaltak le, amelyeket bin Laden testével együtt a USS Carl Vinson amerikai hadihajóra vittek. Ezen a hajón adták meg az iszlám hit szerinti végtisztességet Oszama bin Ladennek. Testét megmosták és fehér lepedőbe csavarták, majd a tengerbe eresztették.