2011. április. 05. 17:12 MTI Utolsó frissítés: 2011. április. 05. 17:11 Világ

Szászfalvi László: jóval száz alatt lesz az egyházak száma

Várhatóan jelentősen csökken az egyházak száma az új egyházi törvény elfogadása nyomán, előreláthatóan jóval száz alatt lesz, míg jelenleg több mint háromszáz - mondta Szászfalvi László.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára közölte, hogy a történelmi, illetve az úgynevezett elismert egyházi kategóriák között nem lesz túl nagy különbség az állami megítélés szempontjából. A harmadik kategória, az egyházi egyesületek ugyanakkor kikerülnek az egyházi törvény hatálya alól, tehát nem minősülnek majd egyháznak - tette hozzá.
   

Szászfalvi László azt mondta: arról még nincs végleges döntés, hogy az egyházak történelmi kategóriába sorolásához elegendő lesz-e külön-külön az, hogy vagy minimum 100 évesek vagy legalább 25 ezer tagjuk van; nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy az egyházaknak mindkét kritériumnak együttesen meg kell felelniük. Erről és több részletkérdésről az egyházak képviselőivel, szakértőivel folyamatosan tárgyalnak, s ennek során alakulhat ki a törvény kormánynak benyújtandó szövege - tette hozzá.
   
Az államtitkár rámutatott: az egyházak létszámának megállapításához - több európai példa alapján - támpontot adhatnak a népszámlálás adatai. Másik, alternatív lehetőségnek nevezte azt, hogy a személyi jövedelemadó egy százalékát felajánlók számát veszik figyelembe. Ebben a témában azonban még nincs kikristályosodott álláspont, ennek pontosítására az egyházakkal folytatott állandó dialógus ad majd alkalmat - hívta fel a figyelmet.
    
A történelmi kategória kapcsán megjegyezte: belső, szakértői egyeztetésen felmerült, hogy "a +történelmi+ definíciót előbb-utóbb ki kellene fejteni". A történelmi definíció "többé-kevésbé úgy kell hangozzon, hogy az a magyar nemzet történelmében és kultúrájában jelentős hozzájárulást megvalósító" egyházakról szóljon - emelte ki. Szászfalvi László közölte: egyelőre kettős regisztrációban gondolkodnak, ami egyrészt az Országgyűlés, másrészt a Fővárosi Bíróság döntéseit venné figyelembe. Azok az egyházak, amelyeket a parlament egyértelműen, minden vitán felül álló módon egyháznak ítél, bekerülnének az egyik jegyzékbe, míg azok, amelyek a Fővárosi Bíróságon regisztrációs procedúra eredményeként lennének elismerve egyházként, a második jegyzékbe kerülnének.
   
A Fővárosi Bíróság mellé egy - mások mellett teológusokból, egyház- és vallástörténészekből álló - szakértői grémiumot terveznek létrehozni. Ez a testület világos irányelvek mentén határozna egy-egy szervezet egyházzá nyilvánításáról. Elmondta, hogy az egyházi államtitkárság munkatársai tanulmányozták számos ország egyházi státusztörvényeinek tapasztalatait a törvény koncepciójának kidolgozásakor. Ez utóbbit megvitatták már a történelmi egyházak képviselőivel, egyeztettek már a Hit Gyülekezetével, és nemsokára a kisegyházakkal és az ortodox egyházakkal is találkoznak majd. A törvényjavaslat április végén, május elején kerülhet az Országgyűlés elé, és reményeik szerint még ebben a félévben el is fogadják. Érvénybe jövő évben lép, miután az új alkotmány hatályos lesz.

 

 

Hirdetés
hvg360 Medvegy Gábor 2025. február. 27. 19:58

„Ma olyan csekélységek miatt lesznek öngyilkosok, hogy az már valósággal megdöbbentő”

Egy tatai molnár atomnagyhatalommá akarta tenni 1925-ben a Trianon miatt gyászba borult országot, feldühödött matyók pedig máglyára vetették a cseh és osztrák giccset, ha lehet hinni az akkori lapok tudósításainak. Észak-Magyarországot károkat okozó, súlyos földrengés rázta meg, Nagyváradon pedig elképesztő hanyagság miatt robbant fel egy vonat. Száz éve arra is kereste a választ a sajtó, hogy spiritiszta volt-e Kossuth Lajos, és hírt adtak arról a holdfogyatkozásról, amiről még a csillagászok is megfeledkeztek.