A négy méter körüli magasságú szögesdrótkerítés nagyjából egy méterrel magasabb a korábbinál. A Yonhap dél-koreai hírügynökség tudósításából kiderül, ezzel is a súlyosbodó észak-koreai nélkülözés és éhezés miatt várható menekülthullámot akarják  megakadályozni. A Tantung város Jalu (Yalu) folyója mentén húzódó mintegy 13 kilométer hosszú határ megerősítése még tavaly novemberben kezdődött. A határszakasz az észak-koreaiak "kedvelt" szökési útvonala.

Az észak-koreai helyzetet jellemzi azoknak a Phenjanban működő külföldi segélyszervezeteknek a minapi felhívása, amelyből szerint az amúgy is éhező észak-koreaiakat május elejére már teljes élelmiszerhiány, az elosztórendszer összeomlása fenyegetheti. Az észak-koreaiak hatvan év legsúlyosabb telét élték át, a száj és körömfájás betegség pedig a szántáshoz használt ökörállományt tizedelte meg. A burgonya-, a búza- és az árpatermés megsemmisült.

Egy gyermekvédő szervezet, valamint a svájci kormány segélyszervezete közös közleményben arra figyelmeztet, hogy hatmillió észak-koreainak azonnali élelmiszersegélyre van szüksége. Korábban az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) ugyancsak azt közölte, hogy sürgős szükségét látja 485 ezer tonna élelmiszer Észak-Koreába juttatásának. Kiemelte a gabonát és a szóját a fehérjebevitel elősegítése végett. A WFP egyúttal felhívta a figyelmet az élelmiszerelosztás csatornáinak lehetséges ellenőrzésére is.

A 22 milliós Észak-Koreát az 1990-es években rendkívül súlyos aszály sújtotta, amelynek  becslések szerint közel egymillió halálos áldozata volt. Dél-Korea korábban a "napfény politika" jegyében rendszeres élelmiszersegélyben részesítette északi szomszédját, de a katonai incidensek, északi támadások és a nukleáris leszerelés folyamatának megakadása miatt ez a csatorna lényegében mára megszűnt. Sajtójelentések szerint a WFP szerdán tájékoztatta Szöult az északi helyzetről, de úgy tudni, Dél-Korea nem óhajtja felújítani segélyszállítmányait, amíg Phenjan nem vállal felelősséget korábbi támadásaiért.