Szafvat as-Sarífnak, az NDP eddigi főtitkárának helyére a kairói bejelentés szerint Hoszam Badrávi került, aki a jelek szerint a párt liberális szárnyához tartozik. Badrávi a kairói egyetem professzora, tekintélyes orvos, aki posztgraduális tanulmányait az Egyesült Államokban folytatta. Eddig is a párt kormányzótanácsának tagja volt, egyben a törvényhozás felsőházában is mandátummal rendelkezett, s egyiptomi források szerint korábban is jó kapcsolatokat ápolt Mubarak ellenzékével. Most a párt politikai bizottságának a vezetését is átvette Gamal Mubaraktól, aki az NDP főtitkárhelyettese is volt.

Egyiptomi biztonsági forrásból cáfolták szombaton azt a meg nem erősített amerikai sajtóértesülést, hogy merényletet követtek el Omar Szuleimán alelnök ellen. Egy szó nem igaz az egészből - mondta a magát megnevezni nem kívánó forrás a Fox News amerikai televízió hírére, amely szerint az alelnök, volt hírszerzési főnök  ellen január 29-ei kinevezése után - a tv-csatorna nem tudja, melyik napon - merényletet kíséreltek meg, amelyből ő ugyan sértetlenül került ki, de testőrei életüket vesztették.

Belehalt a tüntetések során szerzett sérülésébe egy egyiptomi újságíró pénteken. A 36 éves Ahmed Mohammed Mahmúdot január 29-én lőtte le egy orvlövész. Az al-Ahrám közalapítvány által kiadott egyik újságnak dolgozott, s éppen fotókat készített a Tahrír téri kormányellenes tüntetőkről, amikor a végzetes lövés érte. A Bizottság az Újságírók Védelméért (CPJ) nevű, New York-i székhelyű szervezet közlése szerint az újságírók közül ő volt az egyiptomi tüntetéssorozat első halálos áldozata.

A pénteki sok százezres tömegmegmozdulások utáni napon már csak ezrek tüntettek a kairói Tahrír téren, amely a Hoszni Mubarak egyiptomi elnök azonnali lemondását követelők központjává vált immár tizenkettedik napja. Miközben a kairói utcán szombaton viszonylagos nyugalom uralkodott - igaz, a boltok csak felében-harmadában nyitottak ki, és a köztisztaság is csak félig-meddig működik -, a tér továbbra is ostromállapotot mutat.

A 82 éves államfő, aki megígérte, hogy a szeptemberi elnökválasztáson már nem jelölteti magát, de tartja magát ahhoz, hogy addig nem távozik posztjáról, szombaton újonnan kinevezett minisztereivel tanácskozott. Mubaraknak és a gazdasági tárcák birtokosainak megbeszélése után Ahmed Safík, az új kormányfő azt hangoztatta a sajtó előtt, hogy az élet kezd visszatérni megszokott medrébe. Elmondása szerint lassan a - heves tüntetésekkor visszahúzódott - rendőrök is visszatérnek az utcára. Belügyminisztériumi közlés szerint elfogtak 39-et a börtönökből elszökött rabok közül, további öten feladták magukat - jelentette Kairóból Rákos György, az MTI különtudósítója.

A központi bank közlése szerint vasárnap újranyitnak a bankok. A tőzsde egyelőre zárva marad, de - mint ígérték - két nappal az újranyitás előtt jelzik az elhatározást. Az iskolákban és az egyetemeken a tanítás újraindításáról még nem intézkedtek. A bíróságok ismét munkába állnak vasárnaptól. A kijárási tilalom intézkedését apránként enyhítik: szombattól este 7 és hajnali 6 között kell az utcától távol tartaniuk magukat az embereknek.

Az amerikai elnök felszólította egyiptomi kollégáját, hogy hozzon "helyes döntést". Barack Obama ugyanakkor nem mondta ki nyíltan, hogy azonnali lemondásra kéri Hoszni Mubarakot. A Stephen Harper kanadai miniszterelnökkel pénteken Washingtonban tartott közös sajtótájékoztatón Obama kijelentette, hogy Mubaraknak át kell gondolnia, milyen örökséget hagy maga után közel harminc évi kormányzás után, és azonnal meg kell kezdeni a hatalom rendezett átadását. Emlékeztetett arra, hogy Mubarak már elfogadta első helyes döntését, amikor lemondott a szeptemberben esedékes elnökválasztáson való indulásról.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár a müncheni nemzetközi biztonsági értekezleten felszólalva kijelentette: az egyiptomi, tunéziai és más arab országokban zajló zavargások azt a biztonsági kockázatot teszik szemléletessé, amelyet a "demokrácia deficitje" okoz. A biztonság békét és fejlődést hoz, de ahol hiányzik, ott káosz és bizonytalanság lesz úrrá - figyelmeztetett. A konferencián Hillary Clinton amerikai külügyminiszter ismételten politikai, gazdasági és szociális reformokra szólította fel az arab világot. Orosz kollégája, Szergej Lavrov a különböző felek párbeszédét szorgalmazta Egyiptomban, mondván, hogy csak így juthatnak ki a zsákutcából.

Omar Szuleimán egyiptomi alelnök környezete azt fontolgatja, hogy az egyre nagyobb tehertételt jelentő Hoszni Mubarakot gyógykezelésre Németországba küldik, lehetővé téve számára a méltó távozást a hatalomból - jelentette a The New York Times. Az amerikai napilap szombaton közölt értesülése szerint Mubarak szokásos orvosi ellenőrzésre utazna Németországba, de ezúttal hosszabb időre maradna ott. Más forrásból ezt eddig nem erősítették meg.

Egy másik megoldás lehetne - írta a lap egy meg nem nevezett amerikai kormányzati tisztségviselőre hivatkozva -, ha az egyiptomi elnök visszavonulna sarm-es-sejki nyaralójába. Az a cél, hogy Mubarak hagyja el az elnöki palotát, de ne kelljen lemondania hivataláról. A lap szerint ezek az elképzelések Szuleimán és az egyiptomi katonai vezetés azon terveinek részét képezik, hogy Mubarak befolyását korlátozzák, s egyidejűleg megkezdjék egy átmeneti kormány létrehozását az ellenzék bevonásával. Az ellenzék azonban csak azzal a feltétellel hajlandó tárgyalni Szuleimánnal, ha Mubarak végleg távozik a hatalomból.

Hírek Egyiptomból, percről percre.