A liberális Süddeutsche Zeitungban közölt kommentár szerzője, Martin Winter úgy véli, hogy az Európai Bizottság még mindig nem fogta fel teljesen a médiatörvény kapcsán támadt konfliktus robbanóerejét és dimenzióját. Ha beéri a törvény egyes részeinek az európai irányelvekkel való technikai összevetésével, azzal csak tovább szítja a politikai vitát. Egyúttal elveszíti az európai szerződések őrzőjeként élvezett szavahihetőségét. Itt ugyanis nem bürokratikus előírásokról, hanem az Európai Unió alapvető értékeiről van szó.

Winter szerint a magyar médiatörvény nem olyan jogszabály, amelybe "becsúszott néhány hiba, hanem nagyon is kiszámított támadás a sajtó és annak szabadsága ellen. Ezért is nem bízható Budapestre annak eldöntése, vajon és mikor akar változtatni a törvényen - amennyiben kiderülne, hogy jogosak voltak a bírálók aggodalmai. Ez azt jelentené, hogy várnának a baj bekövetkeztéig. Az EU-n belüli vita csak akkor fog lecsillapodni, ha Barroso elnök - tekintet nélkül néppártbeli kollégájára, Orbánra - az egész törvényt megvizsgálja, mégpedig nemcsak betűje, hanem szelleme szerint is" - vélekedett a Süddeutsche Zeitung kommentátora.

Minden Orbán miatt van címmel közölt kommentárt a konzervatív Die Welt. Christoph B. Schiltz szerint a médiatörvény "aligha állná ki a 11. cikk (az Európai Unió alapjogi chartájának 11. cikke) szerinti 'demokráciavizsgát' az EU-bizottság előtt. Az informátorok korlátozott védelme, a politikai irány ellenőrzése, pártpolitikai befolyás alatt álló médiahatóság - ez példa nélkül áll Európában. Orbán kormányfőnek szégyellnie kellene magát azért, hogy törvényét közvetve együtt említette más európai médiatörvényekkel."

Most úgy tűnik - folytatódik a kommentár -, hogy a magyar kormány visszavonulót fog fújni. Az összes érintett számára az a fontos, hogy a budapesti kormány az arcát megőrizve kerüljön ki a slamasztikából. Az EU most hosszadalmas vizsgálódások mögé bújik, holott a magyar médiatörvény már hetek óta részletesen ismert lehet a számára.

"Orbán, a hatalom dörzsölt stratégája tudja, hogy nincs több választása. Ha kemény marad, vagy taktikai játszadozáshoz folyamodik, úgy kudarcba fulladhat a magyar elnökség egy amúgy is roppant ideges Európában. Az Európai Parlament mindenesetre nem fog hallgatni: további engedmények hiányában az EP-képviselők a közelgő találkozás alkalmával hangosan elő fogják venni Orbánt. Az Európai Parlament probléma nélkül blokkolhatja a magyarok törvénytervezeteit a következő hat hónapban" - fogalmazott a Die Welt.

Kísértés címmel közölt rövid kommentárt szombaton a Frankfurter Allgemeine Zeitung a magyar médiatörvényről és annak brüsszeli hullámairól. Günther Nonnenmacher, a német konzervatív újság öttagú szerkesztőbizottságának tagja rámutat: a magyar EU-elnökség nyitánya nem sikerült. Ennek oka elsősorban egy olyan médiatörvényben rejlik, amely már azelőtt nagy izgalmat okozott, hogy a miatta izgalomba jövők elolvashatták volna.

A kommentátor szerint "a média szabályozása kényes terep, mivel minden törvény a cenzúra lehetőségét rejti magában. A döntő kérdés az, hogyan értelmezik és alkalmazzák. A legfontosabb biztonsági korlátot pedig az jelenti, hogy vannak-e olyan jogállami intézmények, demokratikus hagyományok és politikai ellensúlyok, amelyek gátat szabnak az esetleges visszaélésnek. Egyes megfigyelők szemében éppen itt van a kutya elásva. Szabad és titkos választások nyomán Magyarországon olyan kormány került hatalomra, amely nyugat-európai szóhasználattal 'jobboldali-nemzetinek', tehát gyanúsnak minősül, és kétharmados alkotmányozó többséggel bír a parlamentben. Ez kísértést jelent a zavartalan kormányzásra, amely nem igazán fordul elő a demokrácia elméletében. Ezért is legitim, hogy figyelemmel kísérjük a budapesti fejleményeket" - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung.