2010. december. 14. 10:00 hvg.hu Utolsó frissítés: 2010. december. 14. 11:44 Világ

„Orbán azokat köpi szembe, akik a Hídra szavaztak”

Orbán Viktor miniszterelnök kedden Pozsonyban tárgyalt. Megbeszélései során fogadta őt Iveta Radičová szlovák miniszterelnök, de nem találkozik a Híd elnökével, Bugár Bélával. Ezzel kapcsolatban érdeklődtünk több külpolitikusnál – kormánypártinál és ellenzékinél egyaránt. Kiderült: az illetékes szakbizottság fideszes elnöke saját állítása szerint nincs beavatva a külpolitikai döntések részleteibe.

„A miniszterelnök úrnak, illetve saját stábjának a döntése, hogy kivel találkozik. Nem szeretném az ő ilyen jellegű döntéseit kommentálni” – közölte a hvg.hu-val Balla Mihály. A Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának fideszes elnöke azt mondta: nem tudja, illetve nem is szeretné véleményezni, hogy Orbán Viktor találkozik-e Bugár Bélával. Úgy folytatta: „a miniszterelnök úr eldönti, hogy kivel szeretne tanácskozni és egyeztetni”. „Több formában találkoztunk a Híddal” – hangsúlyozta a bizottsági elnök. „Nem szeretnék véleményt mondani, mert az okokba […] nem látok bele részleteiben, a miniszterelnöki döntés kommentálása pedig nem az én feladatom, úgyhogy nem szeretnék állást foglalni” – tette hozzá Balla.

Egy, a neve elhallgatását kérő kormánypárti külpolitikus ezt azzal egészítette ki, hogy „bár jóban vagyunk Bélával”, a Híd Bugár által is deklaráltan nem magyar, hanem magyar-szlovák párt. Hozzátette: szerinte a Híd által vitt politika a felvidéki magyarság számára az asszimiláció lassú, de biztos útja.

„Teljes mértékben nem értünk egyet” azzal, hogy Orbán Viktor nem találkozik a Híd elnökével – közölte a hvg.hu-val Dorosz Dávid, a Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának LMP-s tagja. A fiatal politikus szerint a magyar miniszterelnök ezzel a Hídra szavazó „száznyolcvanezer magyar szavazatát, illetve az ő bizalmukat tekinti semmisnek és ugyanazt a megosztó politikát folytatja, amit az elmúlt években is” vitt. Az ökopárt külpolitikusa úgy látja: mivel a magyarok a Felvidéken két pártra, az MKP mellett a Hídra is szavaztak, ezért, ha a magyar miniszterelnök Szlovákiába látogat, „kutyakötelessége” mind az MKP, mind a Híd véleményét kikérnie. Arra a közbevetésre, hogy az MKP véleményét miért, hiszen nem jutott be a pozsonyi parlamentbe, Dorosz azt felelte: azért, mert száztízezer magyar az MKP-ra szavazott. Az LMP elutasítja azt a megosztó politikát, amely szerint vannak jobb magyarok és kevésbé jó magyarok – tette hozzá Dorosz. Úgy vélte: nagyon gyenge az a fideszes érvelés, hogy a Híd nem magyar párt. „Ezzel a Fidesz lényegében beleköp azoknak a szavazóknak a szemébe, akik a Hídnak adtak bizalmat” – fogalmazott az ellenzéki külpolitikus.

Nagyjából hasonló gondolatokat fogalmazott meg Kovács László volt külügyminiszter is, aki szerint „ez nemcsak udvariatlan dolog, hanem súlyos hiba is”. Az MSZP külpolitikusa szerint a Híd a magyarságot is képviseli a pozsonyi parlamentben, de azokat a szlovákokat is, „akik a magyar-szlovák együttműködésben, nem pedig az ellenségeskedésben hisznek”. A Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának alelnöke úgy látja: a Fidesz, akárcsak Romániában, úgy a Felvidéken is „megpróbál beavatkozni a határon túli magyar pártok életébe: agyonszerette a Magyar Koalíció Pártját, amely így nem került be a parlamentbe”. Kovács szerint a Fidesz részéről „a hajánál fogva előrángatott érv” az, hogy a Híd nem magyar párt. A volt szocialista pártelnök abban semmi kivetnivalót nem lát, hogy a parlamentből kiesett MKP elnökével is találkozik a miniszterelnök. Mind a felvidéki magyarság érdekeinek, mind a diplomáciai udvariasság szabályainak az felelne meg, ha Orbán Viktor Berényi József MKP- és Bugár Béla Híd-elnökkel egyaránt tárgyalna. Ha most Mesterházy Attila lenne a miniszterelnök, ő mindkét politikussal találkozna – felelte a hvg.hu kérdésére Kovács László.

Szegő Péter

Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.