A törvény értelmében mind a nők, mind a férfiak esetében fokozatosan 65 évre növelnék a nyugdíjkorhatárt. Az előbbiek esetében a jelenlegi korhatár 57 év, míg a férfiak 58 éves korukban mehetnek nyugdíjba. A reform célja elemzők szerint a költségvetési terhek enyhítése.

A ljubljanai parlament 49:35 arányban szavazta meg a  reformról szóló törvényt,  Borut Pahor miniszterelnök kormányának azonban nem lesz könnyű megvalósítani azt. A szakszervezetek már korábban bejelentették, hogy népszavazási kezdeményezéssel igyekeznek meghiúsítani azt. Azon a véleményen vannak ugyanis, hogy a szlovénok többsége nem elég fitt a 65 éves korig tartó munkához.

Az alkotmány értelmében a kormány köteles népszavazást kiírni, ha azt legkevesebb 30 parlamenti képviselő kezdeményezi, illetve ha a referendum támogatására 40 ezer állampolgár aláírása gyűlik össze. Megfigyelők mindennek kapcsán azon a véleményen vannak, hogy rendkívül nagy a népszavazás valószínűsége, mint ahogy az is, hogy az esetleges referendumon a szavazók túlnyomó többsége elutasítja a nyugdíjkorhatár felemelését.

A szociáldemokrata Pahor vezette koalíció a közelmúltban érzékeny veszteségeket szenvedett a helyhatósági választásokon.  Szakértők ezt azzal magyarázták, hogy a miniszterelnök a közelmúltban az  államháztartási deficit csökkentése, illetve a költségvetés  szanálása érdekében jelentős takarékossági intézkedéseket jelentett  be. Így egyebek között kilátásba helyezte, hogy befagyasztják a  nyugdíjakat, továbbá a közszolgálati alkalmazottak fizetését. A nyugdíjreform a két évvel ezelőtt hivatalba lépett koalíciós kormány egyik legfőbb célkitűzése volt.

A kormány több minisztere aggodalmának adott hangot a törvény esetleges elutasítása miatt. Annak a nézetnek adtak hangot, hogy a reform elvetése Szlovénia hitelminősítésének rosszabbodásához vezethet, és megnehezítheti az ország hozzáférését a nemzetközi pénzpiacokhoz.

Szakértők nem zárták ki annak lehetőségét sem, hogy a reform elutasítása a kormány bukását és új választások kiírását eredményezheti.