A mexikói Cancúnban november 29 óta egyeztettek az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) részes feleinek 16. konferenciáján (COP16) arról, hogy miként folytatódjon a klímaváltozás elleni küzdelem 2012 után, amikor lejár a kérdést szabályozó egyetlen nemzetközi szerződés, a Kiotói Jegyzőkönyv. A megállapodást megfeszített éjszakai tárgyalások után helyi idő szerint szombat hajnalra sikerült tető alá hozni, döntöttek a Kiotói Jegyzőkönyv meghosszabbításáról, és egy új, többek között az Egyesült Államokat és a fejlődő országokat is kibocsátás-csökkentésre kötelező új keretegyezményről is.

A Természetvédelmi Világalap (WWF) nevű civil szervezet a döntés után hangsúlyozta: Mexikó után tovább kell folytatni az egyeztetéseket, hogy a jövő évi, a dél-afrikai Durbanban tartandó csúcson már megszülethessen egy jogilag kötelező érvényű szerződés. "Most az egyes államokon múlik, hogy a következő klímacsúcsig elvégezzék klíma házi feladatukat" - mondta Kathrin Hebel, a WWF klímaszakértője. Hozzátette: a WWF ugyanakkor sajnálja, hogy a Kiotói Jegyzőkönyv meghosszabbításának részleteiről egyelőre nem döntöttek.

A Greenpeace "a remény jelének" nevezte a Cancúni Megállapodást, és egy közleményben kiemelte: "bár az éghajlatváltozást nem állítják meg a Cancúnban hozott döntések, de a világ egy lépéssel közelebb került egy dél-afrikai klíma-megállapodáshoz". Martin Kaiser, a Greenpeace egyik vezetője szerint az eredmény jobb mint amire sokan számítottak, de ez csak a kezdet, a munka java csak ezután jön.

Christina Figueres, az UNFCCC főtitkára történelmi döntésnek nevezte a megállapodást, és hangsúlyozta, hogy ez az első alkalom hogy az országok ilyen széleskörűen segítik a fejlődő államokat a vállalt kibocsátás-csökkentési célok teljesítésében.

A megállapodás előtt Chris Huhne, Nagy-Britannia energia- és klímapolitikai minisztere azt hangsúlyozta, hogy az Európai Unió (EU) a mexikói megállapodás sikere esetén hajlandó elmozdulni egy magasabb kibocsátás-csökkentési cél felé. Az EU már a cancúni tárgyalásokat megelőzően, a koppenhágai klímacsúcson is azt hangsúlyozta: az üvegházhatású gázok kibocsátását 20 százalék helyett 30 százalékkal is mérsékelné 2020-ig - 1990-es bázison - akkor, ha a többi ország is ezzel összemérhető, szigorúbb vállalásokat tesz az éghajlatváltozás elleni harcban.

„Úgy gondolom, hogy az EU nagyobb tagállamai közül néhányan hajlandóak lesznek 30 százalékra emelni a célt” – mondta Chris Huhne. Ezt Norbert Röttgen német környezetvédelmi miniszter is megerősítette a megállapodás után, és elmondta: az EU további felelősséget vállalva lendületet adhat a folyamatnak, ezért támogatandó a nagyobb vállalás. A mexikói klímacsúcs magas szintű megbeszélésein összesen mintegy 25.000 kormányzati képviselő, üzletember, szakértő, lobbista és kutató vett részt több mint 190 országból.