Bár Észak-Korea hivatalosan a tengeri határa mentén megkezdett dél-koreai hadgyakorlat miatt támadta meg kedden a kis dél-koreai szigetet, Jonpjongot, a szakértők egy része szerint más állhat a halálos áldozatokkal és civilek megsebesítésével járó ágyúzás mögött: Kim Dzsong Il ezzel is segítené a phenjani hatalom átadását legkisebb fiának.
Óriási megtorlásra számíthat Észak-Korea, amennyiben ismét támadni fog - közölte a dél-koreai elnök kedden, miután az észak-koreai tüzérség ágyútűz alá vett egy dél-koreai szigetet. A támadás során két katona életét vesztette és megsebesült 18 ember, köztük három polgári lakos is. Dél-Korea viszonozta a tüzet, Ri Mjong Bak elnök pedig azt mondta, Szöul soha nem fogja tolerálni azt, "ha Észak-Korea válogatás nélkül támad meg civileket." Az elnök az AFP hírügynökség szerint máris elrendelte, hogy a déli hadsereg a provokáció első jelére bombázza le az észak-koreai hadsereg part menti rakétabázisait.
A támadás az 1950-es évek óta az egyik legsúlyosabb incidens volt a két ország között. Bár észak és dél között ismét jelentősen megnőtt a feszültség azóta, hogy márciusban - egy nemzetközi vizsgálat eredménye szerint egy északi torpedó miatt - elsüllyedt a Cshonan nevű dél-koreai hadihajó és 46 tengerész meghalt, elemzők szerint mégsem egyértelmű, Észak-Korea miért épp most támadta meg a déli szigetet. A phenjani vezetés hivatalosan azzal indokolta a támadás megindítását, hogy határához közel kezdett katonai gyakorlatba a dél-korai hadsereg. "Többszöri figyelmeztetésünk ellenére Dél-Korea 13 órától kezdődően több tucatnyi lövedéket lőtt ki területi vizeinkre Jonpjong-sziget mellett (...) és mi azonnal határozott katonai akcióba fogtunk" - közölte a KCNA hivatalos hírügynökség. A Jonpjong-sziget mindössze három kilométerre fekszik két ország között húzódó vitatott tengeri határvonaltól.
A szakértők egyik alternatív magyarázata viszont Phenjan nukleáris programjával kapcsolatos, Észak-Korea ugyanis korábban gyakran csak azért növelte a két ország közötti feszültséget, hogy erősítse pozícióit az atomprogramjával kapcsolatos tárgyalásokban. Észak-Korea még 2005-ben egyezett bele, hogy segélyekért és politikai engedményekért feladja nukleáris ambícióit. A program befejezéséről szóló hatoldalú - az USA, Kína, Oroszország, Japán és a két Korea részvételével zajló - tárgyalások 2009 áprilisában szakadtak félbe, részben amiatt, mert nem lehetett tudni, Phenjan működtet-e urándúsító programot is plutóniumprogramja mellett.
Idén novemberben kiderült, az USA ezzel kapcsolatos kétségei megalapozottak voltak, egy amerikai atomtudós ugyanis arról számolt be, hogy centrifúgák százait látta egy északi urándúsító létesítményben. Néhány órával a keddi támadás előtt az USA észak-koreai megbízottja, a régióban tartózkodó Stephen Bosworth arról beszélt, hogy az Egyesült Államok nem szándékozik megújítani a tárgyalásokat, amíg aktív programok zajlanak az országban.
A keddi támadásra az is magyarázatot adhat, hogy a jelenlegi dél-koreai elnök, Ri Mjong Bak 2008-as hivatalba lépése óta jelentősen visszaestek az északnak jutattott segélyek - az elnök szerint ugyanis Phenjannak az alapján lehet gazdasági segélyeket adni, hogy mennyire haladnak előre a nukleáris tevékenység leállításáról szóló tárgyalások. A BBC összefoglalója szerint északon nagymértékben támaszkodtak a Ri Mjong Bak elődje által rendszeressé tett dél-koreai támogatásra, amelynek két évvel ezelőtti elapadása súlyos csapást jelenthetett. Az utóbbi évek áradásai miatt az északi mezőgazdaság teljesítménye, illetve a szokásos évi termés is megszokottnál kevesebb volt, nem is beszélve az USA és az ENSZ folyamatosan életben lévő szankcióiról, amelyek nem segítettek a kaotikus helyzetben lévő észak-koreai gazdaságnak.
Az elemzők egy része szerint viszont a keddi támadás is azok közé a provokációk közé tarozik, amelyekkel állítólag a betegeskedő Kim Dzsong Il a hatalom átadását készíti elő legkisebb fia, a közelmúltban tábornoki rangra emelt, alig huszonéves Kim Dzsong Un számára. Bár a Stratfor amerikai elemző csoport a keddi ágyúzás után kiadott gyorselemzésében azt írja, hogy épp a hatalomátadás miatti esetleges belső kommunikációs zavar vagy a felső vezetés soraiban kibontakozó ellentét vezethetett a támadáshoz, mások - például az International Institute for Strategic Studies részéről a BBC-nek nyilatkozó Mark Fitzpatrik - szerint csupán arról van szó, hogy Kim Dzsong Un még nem mutathat fel jelentős katonai eredményeket, de "ha úgy jelenhet meg, mint egy katonai sikereket arató hadsereg vezetője, az valószínűleg segítheti az utódlását."
A fiatal Kim Dzsong Un jelenleg erős tábornokok befolyása alatt áll, a fiú hatalmi bázisa a hadseregtől ered, amely erősebb, mint valaha - idézi az egyik dél-koreai szakértőt a Time magazin, amely elemzésében ugyancsak az északi hatalomátadás épp zajló folyamatát nevezte meg a keddi támadás egyik magyarázataként. A lap szerint Phenjan üzenete az USA számára mindenesetre ismerős: még mindig itt vagyunk, még mindig kissé őrültek vagyunk és még mindig foglalkoznotok kell velünk.