A megbeszélés után a politikus elmondta, hogy az uniós elnökség előkészítése részeként végiglátogatja az európai fővárosokban az igazságügy-minisztereket. Ennek keretében ismertette párizsi vendéglátójával, Michele Alliot-Marie-val a januárban kezdődő magyar elnökségnek az igazságügyet érintő kiemelkedő feladatait, valamint Párizs fokozott segítségét kérte az olyan ügyekben, amelyeknek az eredete a 2008-as francia uniós elnökséghez köthető.

Ide tartozik például a bírák és ügyészek képzése, amely Navracsics tájékoztatása szerint a 2011. január végén Magyarországon tervezett informális igazságügy-miniszteri tanácsülés egyik fő napirendi pontja lesz.

A másik, a francia elnökség alatt elindult uniós kezdeményezés, amelyet Magyarország tovább akar fejleszteni, az e-justice elnevezésű európai igazságügyi portált érinti. A témában az uniós elnökséghez kötődően áprilisban nemzetközi konferenciát rendeznek Budapesten, amelyre Magyarország kiemelt vendégként várja Franciaországot - mondta Navracsics.

A magyar prioritásokat érintően a miniszterelnök-helyettes kiemelte, hogy Budapest „arra szeretné felhasználni a félévet, hogy az Európai Unió mint jogközösség közelebb kerüljön a polgárokhoz, azaz olyan területeken érjen el előrehaladást, amelyek az európai állampolgárok hétköznapjaiban is jelentős eredményeket produkál”.

Ennek jegyében a Lisszaboni Szerződés részét képező emberi jogi chartához való csatlakozás, az alapjogok érvényesülésével kapcsolatos beszámolók megvitatása és elfogadása, valamint a büntető eljárásokban a jogokról és a kötelezettségekről való tájékoztatás európai szintű harmonizálása terén kíván a magyar elnökség előlépéseket felmutatni. A különböző nemzeti állampolgársággal rendelkező európaiak életét megkönnyítő igazságügyi feladatok közül példaként említette Navracsics a hagyatéki eljárások vagy a házassági vagyonjog kölcsönös elismertetésével történő egyszerűsítéseket.