Tiltakozónap: benzinhiány és összecsapások Franciaországban
Hat héten belül hatodik alkalommal tartanak kedden a nyugdíjreform elleni országos tiltakozónapot Franciaországban.
A növekvő benzinhiány, a közlekedési sztrájk, valamint a tüntető diákok közé keveredő rendbontók és a rendőrök közti egyre gyakoribb összecsapások miatti radikalizálódó hangulat ellenére a kormányzat meg kívánja tartani a szenátusi végszavazást a tervezetről.
A szakszervezetek a nap folyamán 266 városban hirdettek tiltakozó felvonulásokat, ahova ismét százezreket várnak, hogy így kényszerítsék a kormányt tárgyalóasztalhoz a nyugdíjreform újratárgyalására. A csomag egyik legfontosabb intézkedése a nyugdíjkorhatár fokozatos felemelése 60-ról 62 évre, valamint a közszférában dolgozók járulékának és a magas jövedelmek adójának egyszázalékos növelése. Ezenkívül a teljes összegű nyugdíj a jelenlegi 65 helyett ezentúl 67 évtől jár majd, vagy 41 és fél év munkaviszony után.
Múlt szombaton valamivel kevesebben vettek részt a felvonulásokon, mint korábban, amit a CGT szakszervezeti tömörülés is elismert, mintegy három millióra téve az országosan megjelentek számát. A belügyminisztérium akkor 825 ezer tüntetőről adott számot.
A vitatott törvénytervezetet a nemzetgyűlés már elfogadta, a szenátusban az eredetileg szerdára tervezett szavazást csütörtök estére halasztották, de a kormányzat jelezte: akkor mindenképpen megtartják.
A végszavazás közeledtével az elmúlt napokban a sztrájkok és a tiltakozások egyre inkább radikalizálódnak országszerte: elsősorban az energiaszektorban alakult ki erőjáték a szakszervezetek és a kormány között.
A sztrájkoló munkások miatt az ország mind a 12 olajfinomítójában áll a termelés a hétvége óta, s keddre a 12 500 benzinkút közül már 2 500-ban egyáltalán nem lehetett üzemanyagot kapni.
A belügyminisztérium hétfő délután létrehozta az úgynevezett tárcaközi válságközpontot a benzinellátás biztosítására, illetve megszervezésére. A Nemzetközi Energia Ügynökség álláspontja szerint ugyanakkor Franciaország "megfelelő tartalékokkal" rendelkezik a helyzet átvészelésére. Az országnak három hónapra elegendő készlete van a stratégiai tárolókban, de a kormány ezeket egyelőre nem kívánta megnyitni, így a még működő kutak előtt kígyózó sorokban várakoznak az emberek. Elsősorban a nyugati országrészben tapasztalható jelentős hiány.
A vasúti közlekedésben is folytatódik a múlt kedd óta tartó határozatlan idejű sztrájk: a vonatoknak mintegy fele közlekedik, a Párizst Londonnal összekötő Eurostart nem érinti a munkabeszüntetés, Németország és Svájc felé sincs jelentős fennakadás, de a többi nemzetközi útvonalon egyáltalán nem járnak a vonatok. A párizsi tömegközlekedésben viszont nem érezhető a sztrájk hatása: a metrók buszok, villamosok a normál menetrendben közlekednek.
A repülőtéri dolgozók sztrájkja miatt azonban az Orly termináljain a járatoknak a felét, a Roissy-Charles de Gaulle repülőtéren pedig harminc százalékát törölték. A polgári légi közlekedési hatóság szerint a 24 órás munkabeszüntetés miatt jelentős fennakadásokra kell számítani, ezért arra kérik az utasokat, hogy a légitársaságoknál érdeklődjenek járataikról.
A közalkalmazottak jelentős része is részt vesz a tiltakozónapon: sztrájkol a tanárok, a postások, a távközlési dolgozók egy jelentős része, s a közszolgálati televízió és rádió is szünetelteti adásait.
Múlt héten a gimnazisták is csatlakoztak a megmozduláshoz. A rendfenntartók számára az ő részvételük jelenti a legnagyobb kockázatot a tüntetéseken, ugyanis gyakran keverednek közéjük szándékos rendbontók, akik kizárólag az összecsapásokat keresik a rendőrökkel, valamint autókat gyújtogatnak, kirakatokat törnek be. Közülük több mint 300-at vettek őrizetbe hétfő estig. Michele Alliot-Marie igazságügyi miniszter egy kedd reggeli rádióinterjúban azt ígérte, hogy a rendőrség a nap folyamán "keményen" fel fog lépni azon rendbontók ellen, akik szándékosan a diákok közé keverednek.
Az oktatási minisztérium szerint eddig a francia középiskolák kevesebb mint tíz százaléka csatlakozott a tiltakozó megmozduláshoz, a szakszervezetek szerint viszont a 4200 intézményből kedden már 1200-ban szerveztek tüntetéseket. A 83 egyetem közül 12 csatlakozott a sztrájkolókhoz.
Egy hétfőn közzétett felmérés szerint a franciáknak 71 százaléka támogatja a tiltakozási megmozdulást. Egy hónappal ezelőtt még csak 62 százalékos volt ez az arány.