A képsorokat a föld mélyére egy szűk furaton keresztül lejuttatott kamerával rögzítette az egyik bányász. A felvételen látható sovány és szakállas vájárok jókedvűnek tűnnek. Egyikőjük bemutatja azokat a felszereléseket - egy kis szekrényt, polcot, asztalt és az ivóvíz tárolására alkalmas eszközt -, amelyek odalent a rendelkezésükre állnak. "Idelent mindent jól megszerveztünk. Ez az a hely" - mondja egyikőjük a menedéket nyújtó, mintegy ötven négyzetméteres helyiségről - "ahol elütjük az időt, minden nap összegyűlünk és tervezgetünk. Itt imádkozunk. Van egy dominónk is" - mutat rá az asztalon lévő játékra.

"Sok szakértő is van itt velünk, akik segíteni tudnak önöknek a mentési munkálatokban" - magyarázza az egyik bányász. A felvétel végén pedig nagy lelkesedéssel, karöltve  éneklik a himnuszt, és együtt kiáltják: "Éljen Chile, és éljenek a bányászok!" Az Atacama-sivatagban lévő San José-i réz- és aranybányában rekedt 33 bányász mentése előreláthatólag 100 napig is eltarthat, mivel kiszabadításukhoz egy 66 centiméter átmérőjű alagutat kell fúrni. A legnagyobb kockázatot az jelenti, hogy a föld állaga nem stabil.    

Jaime Manalich egészségügyi miniszter csütörtökön elmondta: a föld mélyén veszteglőket - a túl nagy lelki megrázkódtatás elkerülése végett - még nem tájékoztatták arról, hogy ilyen sok időbe telik, amíg kijuthatnak a föld felszínére."Egyelőre csak azt tudják, hogy szeptember 18-a után szabadulnak, vagyis a chilei nemzeti ünnepet, a  függetlenség napját követően" - mondta el a miniszter, hozzátéve, hogy a bányához már pszichológusokat és pszichiátereket rendeltek a vájárok lelki támogatására.

Kedden Laurence Golborne bányászati miniszter azt közölte, hogy a föld alatt rekedt 33 chilei bányász azért nem tudott időben a felszínre jutni, mert hiányzott egy mentőlétra. A bányát egyébként 2007-ben bezárták egy baleset után, amelyben meghalt az egyik alkalmazott. Egy évvel később azután engedélyezték az újranyitását, hogy szavatolták: a szellőzőakna mellett fel lehet menni a felszínre.

A bányatulajdonos San Esteban chilei cég azonban minden felelősséget hárít magáról, és nem tett még semmit a bányászok helyzetének javítása érdekében, mivel állítólag megfelelő eszköze és pénze sincs a mentési munkálatokra. A vájárok megmentéséhez szükséges alagút fúrását így az állami Nemzeti Bányaipari Vállalat végzi majd 1,7 millió dolláros költségen. A chilei kormány a NASA-tól is segítséget kért, mivel a mélyben rekedt bányászok helyzete összehasonlítható a hónapokig űrállomásokon tartózkodó asztronautákéval. Az amerikai űrkutatási hivatal szakértői várhatóan jövő hét elején érkeznek meg a szerencsétlenség helyszínére.

Közben csütörtökön az egyik mélyben rekedt munkás családja pert indított a bányatulajdonos cég, valamint az állami tulajdonban lévő Nemzeti Földtani és Bányászati Szolgálat (Sernageomin) ellen. Ez utóbbi kormányzati hivatal felel többek között a bányabiztonsági szabályozásért. A chilei igazságszolgáltatás a San Esteban tulajdonosait, Alejandro Bohnt és Marcelo Kemenyt felszólította arra, hogy a vállalat pénzéből különítsenek el 1,8 millió dollárt a várható kártérítési perekre. A San Esteban ügyvédei ugyanakkor a hét elején azt nyilatkozták, hogy a San José-i bánya beomlása, és így a bevételek kiesése miatt a vállalat csődközeli állapotba került.