„Azok számára, akik azt gondolhatták, hogy Magyarország 1990-ben visszanyerte a függetlenségét, megtartotta első szabad választását és tanúja lehetett, ahogy a szovjet hadsereg elhagyja az országot, a nyilatkozat azt mondja, az átmenet ’szabadság helyett kiszolgáltatottságot’, ’önállóság helyett eladósodást’ és ’remény, bizakodás és testvériség’ helyett ’mély lelki, politikai és gazdasági válságot’ hozott” – olvasható az Olvasd el a nagybetűs részt című bejegyzésben. „De azt is megtudjuk, hogy Magyarország a tavaszi választásokkal gyökeresen változtatott e helyzeten” – teszi hozzá a nyilatkozatot elemezve az Economist, amely külön idézetben emelte ki a „szavazófülkékben lezajlott forradalomra” vonatkozó passzust.

„Két dolog is szokatlan ezzel a dokumentummal kapcsolatban” – folytatja a bejegyzés írója. „A forradalmak általában eléggé látható események. Ha forradalom zajlott volna le, nem lenne szükség arra, hogy ezt hirdetve egy bekeretezett, 50x70 centiméteres plakátot akasszanak ki országszerte a faluházakban és általános iskolákban.” Másrészt bár a Fidesz földcsuszamlásszerű győzelmet aratott az áprilisi parlamenti választásokon, sem a szavazófülkékben lezajlott események, sem pedig a következmények nem tűnnek forradalomnak – teszi hozzá a szerző.

„Négy évnyi megszorításokkal a háta mögött és talán még egyszer ennyivel maga előtt, Magyarország egyre inkább dühös hely” – folytatja az Economist blogja, amely szerint ennek viszont az volt a legtisztább jele, hogy a tavaszi választások alkalmával a szavazatok negyedét két olyan pártra adták le, amelyek azelőtt sohasem kerültek be a parlamentbe. E két párt, a Jobbik és az LMP a fiatalok szavazatainak többségét megszerezte. „Az újoncok sikere azt mutatta, hogy a választók szemében a Fidesz részese az elmúlt húsz év sikereinek és kudarcainak” – olvasható a bejegyzésben, amely szerint ezen az sem változtat, ha törvénybe foglalják, hogy forradalom történt. A Fidesz erre irányuló törekvése egyenlő mértékben váltott ki dühöt és okozott derültséget, míg az LMP szerint ez a magyar történelem legsötétebb időszakait idézi, a Facebook-felhasználók kegyetlen gúnnyal csúfolták ki a nyilatkozatot.

A Fidesz-kormány első néhány „frenetikus” hónapjában számos intézkedést hozott, ami legjobb esetben bátornak számít, a legrosszabb esetben viszont a vakmerőség vádját vonhatja maga után – írja az Economist. Viszont a forradalomra emlékeztetni mindenkit, aki belép egy közintézménybe – még akkor is, ha valami másra szavazott – nem csillapíthatja majd a haragot, ha a „frenetikus” kormányzás mégsem hozza meg a várt eredményeket – fejezi be írását az Economist szerzője.