A rekordméretű államadósság miatt a konzervatív-liberális koalíció maratoni ülésen úgy döntött, hogy 2015-ig csaknem 90 milliárd eurót kell megtakarítani, ebből 11,2 milliárdot már a jövő évben, 19,2 milliárdot pedig 2012-ben. Ehhez hasonló nagyságú, "történelmi" takarékossági programot eddig még nem irányoztak elő a szövetségi köztársaság történetében.

A rendkívüli takarékossági kényszert jelzi, hogy a röviddel korábbi értesülések még mintegy 50 milliárd eurós megtakarításról szóltak. A részleteket rendkívüli sajtóértekezletén Angela Merkel kancellár, a konzervatív CDU elnöke ismertette, aki a szükséges takarékoskodás kapcsán több, mint 80 milliárd eurót említett. A koalíciós partner liberális FDP elnöke, Guido Westerwelle alkancellár és külügyminiszter ugyanakkor már csaknem 90 milliárd euróról beszélt, a 2011-es és a 2012-es előirányzaton túl 2013-ra 24,7 milliárdos, 2014-re pedig több mint 30 milliárdos megtakarítást helyezve kilátásba. Az eltérő adatok megfigyelők szerint azt jelzik, hogy sok a bizonytalanság, a nyitott kérdés a program végrehajtásában.

Mivel a takarékosság elsősorban a szociális területeket érinti, a Németországra évek óta jellemző társadalmi béke felbomlása fenyeget. Németország legnagyobb szakaszervezeti szövetsége, a DGB országos tiltakozó megmozdulást helyezett kilátásba, és az ellenzéki pártok támogatásukról biztosították azt.

A rendkívül szigorú takarékossági kényszert Angela Merkel kancellár a növekvő eladósodással, az államadósságok csökkentésére való alkotmányos kötelezettséggel, a görög-, illetve az euróválság válság tanulságaival, az európai uniós stabilizációs egyezmény betartásának követelményeivel és általánosságban azzal indokolta, hogy az ország csak annyit költhet, amennyit bevételei megengednek. A koalíciós partnerrel együtt utalt arra, hogy Németország az elmúlt években lehetőségei felett élt. Az elhatározott takarékossági programnak  Németország számára nincs alternatívája - hangsúlyozta Merkel. 

A kancellár szerint a takarékosság központi eleme a kiadások csökkentése, nem pedig az adóemelés, a csomagtervet pedig elengedhetetlennek nevezte. Úgy értékelte, hogy annak terheit sikerült egyenlően elosztani az állampolgárok, illetve a gazdaság szereplői között. Merkel kijelentette: Európa legerősebb gazdaságaként Németország a drasztikus takarékossági intézkedésekkel példát kíván mutatni a többi európai uniós tagállamnak is.

A szövetségi jegybank, a Bundesbank legutóbbi adatai szerint 2009 végére az ország adósságainak nagysága meghaladta a 2,1 billió eurót. Ehhez hozzájön még az idei esztendőre betervezett, több mint 80 milliárd eurót kitevő, új államadósság. 

A takarékossági csomag az oktatás kivételével minden területre kiterjed. A szociális juttatások terén kemény elvonásokat tervez, különös tekintettel a tartós munkanélkülieknek nyújtott támogatások megnyirbálására, és a gyermeke 14 hónapos koráig nyújtott, úgynevezett szülői támogatás (Elterngeld) csökkentésére. A kancellár szavai szerint mindezzel az érintettek mielőbbi, újbóli munkába állását kívánják ösztönözni.

A takarékosság másik fő területe az államigazgatási költségek lefaragása. Ebből kiindulva a kormánykoalíció a közigazgatás területén 2014 végéig 15 ezer főig terjedő leépítést és 2,5 százalékos jövedelemcsökkenést tervez. 

A szociális támogatások csökkentése, illetve megvonása egyaránt érinti a munkaügyi, illetve a családügyi tárcát. A szövetségi munkaügyi hivatal a takarékosság jegyében dolgozza ki a munkanélkülieknek nyújtott támogatás új rendszerét, amelyben a kancellár szerint a rugalmasság, illetve a helyi igények a korábbinál jóval nagyobb szerepet kapnak. A védelmi minisztérium a takarékosság érdekében a többi között a Bundeswehr állományának mintegy 40 ezer fős csökkentését irányozta elő, és ennek érdekében egy szerkezeti reform kidolgozásába kezd.

Adóemelésről a kormány által elfogadott takarékossági csomag egyelőre nem beszélt, ugyanakkor előirányozta több adójellegű támogatás megvonását. A tervek között az áfa, továbbá a jövedelemadó módosítása - egyelőre legalábbis - nem szerepel. 

A kancellár szerint az intézkedések között szerepel egy olyan alap létrehozása is, amely a bankok befizetéséből származna, és célja a lehetséges pénzügyi válságok kezelése, illetve elhárítása lenne. Ezt a kancellár szerint legkésőbb 2012-ig el kell fogadni. A program tartalmazta azt az előirányzatot is, hogy az atomerőműveket működtető, energiaipari vállalatoknak jövedelmük egy részét be kell fizetniük az államkasszába, amennyiben végleges döntés születik az erőművek működési idejének meghosszabbításáról. Mindez évente csaknem 2,5 milliárd eurót tenne ki.

Az ellenzéki pártok és a szakszervezetek szinte azonnal elutasították a drasztikus takarékossági csomagot, úgy vélekedve, hogy az a szegények terheit növeli, a gazdagokat pedig tovább kíméli. A legnagyobb ellenzéki párt, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD),a környezetvédő Zöldek pártja, továbbá a Baloldal pártja a szociális igazságtalanság programjáról beszélt. A legnagyobb német szakszervezeti szövetség, a DGB bejelentette, hogy elutasítja a tervezetet, és országos tiltakozó megmozdulásokat szervez, amit az ellenzéki pártok közvetve támogatásukról biztosítottak.  Ez egyben azt is jelenti, hogy a Németország búcsút mondhat évek tartó társadalmi békének, és a tüntetések újabb hulláma kezdődhet el.