A lap jegyzetének szerzője arra utal, hogy a román külügyi tárca a napokban közleményben tudatta: nem a román hatóságok hívták meg a dalai lámát szeptemberre Romániába, hiszen Bukarest továbbra is az "egy Kína elvét" vallja, elismerve, hogy Tibet annak az országnak a részét képezi. A tibeti buddhista vallási vezetőt Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke hívta meg Erdélybe, látogatása során felkeresi Kőrösi Csoma Sándor szülőfaluját, Csomakőröst is.

A dalai láma nemzetközi útjai diplomáciai szempontból rendkívül kényesek, hiszen a tibeti vallási vezetőt egyúttal egy megszállt ország száműzetésben élő államfőjének is tekintik, ebbéli minőségében pedig igencsak sok borsot tört már a Tibetet évtizedek óta megszállva tartó Kína vezetőinek orra alá - olvasható a lapban. 

Mivel Kína területe szerves részeként tekint a himalájai területre, a pekingi diplomácia a dalai láma külföldi látogatásai során rendszerint heves offenzívába kezd, megakadályozandó, hogy valamely állam vezetői hivatalosan, mintegy államfői minőségét elismerve találkozzanak vele - írja a szerző, emlékeztetve arra, hogy ilyenkor a diplomatikus nyelvezetbe csomagolt fenyegetések sem maradnak el Peking részéről a politikai és gazdasági kapcsolatok esetleges megromlásáról.

Márpedig a több mint egymilliárd fős piac elvesztése minden országot érzékenyen érintene, ezért az állami vezetők – lásd Barack Obama vagy Angela Merkel esetét – rendszerint csupán nem hivatalos találkozókon fogadják a dalai lámát. Ebből a szempontból tulajdonképpen nem számít meglepőnek a román külügyminisztérium közleménye, amelyben tudatja, hogy a dalai lámát nem a román állam hívta meg hivatalosan, hanem Tőkés László meghívására magánlátogatásra érkezik - állapítja meg a kommentátor. 

A nyilatkozat időzítése ugyanakkor már jóval problémásabb - teszi hozzá a lap -, hiszen Peking még nem is reagált az ügyre. "Nem zárható ki, hogy a román reakció gyorsaságában Tőkés személye, illetve a tibeti és az erdélyi magyar autonómiaküzdelem közötti párhuzamok vélelmezése is szerepet játszott. Ha így volt, ha nem, egyvalami leszögezhető: a 'gyors reagálású' külügy alaposan lejáratta Romániát, hiszen a hivatalos pekingi megkeresést meg sem váró, szervilis nyilatkozatával, a tibeti vallási vezető látogatásától való gyors elhatárolódással azt a látszatot kelti, hogy az emberi jogok sorozatos kínai megsértése tulajdonképpen hidegen hagyja" - áll a Krónika kommentárjában.