A delegációk egyrészt a Kiotói jegyzőkönyv folytatásáról, másrészt  a jegyzőkönyvet felváltó új megállapodás létrehozásáról tárgyalnak Bonnban - ismertette a szakállamtitkár.  A koppenhágai klímacsúcs után is az a kérdés, hogy miként folytatódjon a klímaváltozás elleni küzdelem 2012 után, amikor lejár a kérdést szabályozó egyetlen nemzetközi szerződés, a Kiotói jegyzőkönyv. 

Faragó Tibor hangsúlyozta: az akkori tárgyalási anyagok alapján kellene folytatni a koppenhágai klímatárgyalásokon félbemaradt kérdések megvitatását, így például meg kellene egyezni arról, hogy az egyes országok milyen konkrét kibocsátás-csökkentési vállalásokat tesznek, illetve, hogy rövid- és hosszútávon hogyan finanszírozzák a klímavédelmi törekvéseket.  A Koppenhágai Egyezményben számként csak annyi szerepel, hogy a felszíni átlaghőmérséklet növekedése nem lépheti túl a 2 Celsius-fokot az ipari forradalom előtti időszakhoz képest. 

A szakállamtitkár beszélt arról is, hogy a legtöbb ország már úgy véli: nem feltétlenül kell 2010 végére egy új, kötelező érvényű nemzetközi jogi dokumentumot megalkotni, hanem inkább ütemesen, lépésről lépésre, 2011 végére kellene ezt a cél elérni. Az ENSZ következő - sorrendben 16. - klímakonferenciáját 2010 novemberében tartják Mexikóvárosban. 

A különböző országcsoportok - így például az Európai Unió 27 tagállama, vagy a fejlődők csoportja -  már csütörtök délután megkezdik az egyeztetéseket - mondta a szakállamtitkár. Az Európai Unió álláspontja, hogy a Kiotói jegyzőkönyv folytatása, és egy új megállapodás létrehozása is egyaránt fontos. 

Faragó Tibor elmondta, hogy az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének részes felei közül - a koppenhágai megegyezésben foglalt 2010. január 31-i határidőig -  több mint száz ország küldött Bonnba úgynevezett nyilatkozatot, amelyben számszerűsítik, hogy 2020-ig maximum hány százalékkal csökkentik kibocsátásaikat. Az Európai Unió együttes vállalása legalább 20 százalék, ugyanakkor Faragó Tibor szavai szerint az összesített vállalások nem érik el a 20 százalékos mérséklést, csupán 17-18 százalékot. A 20 százalékos csökkentés azért lenne fontos, mert a 2 Celsius-fokos cél egyébként nem elérhető. 

A bonni tárgyalások további fontos kérdése, hogy milyen formációban folytassák 2010-ben a tárgyalásokat, mivel a tárgyalási rendszert korábban arra számítva építették fel, hogy tavaly decemberben Koppenhágában befejeződnek a tárgyalások - hangsúlyozta Faragó Tibor. Bonnban nem képviseltetik magukat állam- és kormányfők, szakértői szinten tárgyalnak az államok.