Újabb részletek egy német tiszt által elrendelt kunduzi bombázásról
A szeptember elején az észak-afganisztáni Kunduz tartományban német kezdeményezésre végrehajtott és számos polgári áldozatot is követelő NATO-légicsapás Berlinben újabb hullámokat kavar. Az ellenzéki pártok vasárnap az új védelmi miniszter, Karl-Theodor zu Guttenberg azonnali lemondását követelték.
Guttenberg elődje, Franz Josef Jung - aki a támadás idején állt a minisztérium élén - már lemondásra kényszerült kormánytagságáról, miután minisztériuma a légicsapással kapcsolatban fontos információkat hallgatott el. A szóban forgó információkat tartalmazó NATO-jelentésből ugyanis egyértelműen kitűnt, hogy a tálib üzemanyag-szállító járművek ellen elkövetett bombatámadásnak voltak polgári áldozatai, amit a miniszter korábban határozottan cáfolt. (A légitámadást Georg Klein német ezredes rendelte el, és jelenlegi információk szerint 142 ember halálához vezetett.)
A Der Spiegel azonban újabb leleplezéseket közöl, amelyek immár Guttenberg minisztert, sőt a kancellári hivatalt is gyanús helyzetbe hozzák. A rendszerint jól informált hamburgi hetilap ugyancsak a támadásról készített NATO-jelentésre hivatkozva arról számolt be, hogy a légicsapást elrendelő német ezredes nem csupán járműveket akart megsemmisíteni, hanem tálib katonai vezetőket is, azaz - amerikai mintájú - úgynevezett célzott emberölésről volt szó.
Erre viszont az ellenzéki pártok, illetve nemzetközi jogászok szerint az észak-afganisztáni német katonai parancsnokságnak már végképp nem volt mandátuma, a parlamenti felhatalmazás ugyanis alapvetően csakis védelmet, illetve az újjáépítés támogatását teszi lehetővé.
Nem mond le Guttenberg
Az ellenzéki pártok nyilatkozataikban azt állították, hogy Guttenberg védelmi miniszter és a kancellári hivatal egyaránt tudott a jelentésben foglaltakról, így arról is, hogy a légicsapás "célzott emberölésre" irányult. A kancellári hivatal, illetve Ullrich Wilhelm kormányszóvívó ugyanakkor nyomatékosan cáfolta ezt, a többi között azt hangoztatva: Angela Merkel kancellár nagy súlyt helyez arra, hogy a német kontingens afganisztáni szerepvállalása a parlamenti mandátum keretei között történjék.
Mindennek nyomán az ellenzék a védelmi minisztert lemondásra, a kancellárt pedig haladéktalan kormánynyilatkozatra szólította fel. Guttenberget hazugsággal is vádolták, azt állítva, hogy a miniszter - akárcsak elődje - elhallgatott információkat, illetve azt hangoztatta, hogy a hivatal átvételekor nem kellően tájékoztatták őt. A Spiegel viszont úgy tudja, Guttenbergnek nincs szándéka lemondani.