A francia lapok többsége úgy véli, hogy a belga Herman Van Rompuy-nál kevésbé karizmatikus politikust nem is találhattak volna a tagállamok az Európai Unió első elnökének. A baloldali Libération "díszelnöknek" és "helyi érzéstelenítőnek" minősítette a belga kormányfőt, s arra hívta fel a figyelmet, hogy a politikus nyilvánosan még soha nem beszélt európai kérdésekről.

A lap szerint Van Rompuy és a brit Catherine Ashton, az új európai külügyminiszter "nem létező", "karizma nélküli" politikusok a nemzetközi színtéren. Az unió kormánya a két új tisztségviselővel és José Manuel Barrosóval az Európai Bizottság élén "nem az a trojka, amelyről Európa legambiciózusabbjai álmodtak - írta a Libération.

A konzervatív Le Figaro szerint Van Rompuy a német-francia páros választása volt: ő az a diszkrét ember, aki nem fog árnyékot vetni Párizsra és Berlinre. Catherine Ashton "külügyminiszteri" jelölésével pedig a briteket kompenzálták, amiért végül Tony Blair nem lehetett az EU első elnöke. A lap szerint Van Rompuy és a brit Catherine Ashton, az új európai külügyminiszter "nem létező", "karizma nélküli" politikusok a nemzetközi színtéren. Az unió kormánya a két új tisztségviselővel és José Manuel Barrosóval az Európai Bizottság élén "nem az a trojka, amelyről Európa legambiciózusabbjai álmodtak A lap szerint ugyanakkor "nincs márványba vésve", hogy Van Rompuy inkább szervező jellegű elnök lesz vagy pedig egyenrangú vezetőként fog az amerikai vagy a kínai elnökkel tárgyalni.

Kirakták a Rubik-kockát

A kinevezésekről bővebben itt olvashat.

A Libération szerint minden csütörtök délután dőlt el, amikor hat baloldali kormányfő - a brit, a görög, a magyar, portugál, a spanyol és a szlovén - egyhangúlag Ashtont támogatta a külügyminiszteri posztra. A lap szerint a csúcsra akkreditált brit újságírók azonnal "katasztrofális választásnak" nevezték Ashtont, aki szerintük nem ért a diplomáciához. "A britek semmissé akarták tenni a posztot, sikerült is nekik" - idéz egy brüsszeli diplomatát a Libération.

A Le Monde honlapján az új elnökről közölt a Belga joker című portréjában arra hívta fel a figyelmet, hogy a visszafogott nagypapa hírében álló, gyakorló katolikus, kiváló intellektuális képességű és "kedves Herman", aki megmentette a belga költségvetést, nagyban hozzájárult elődje, Yves Leterme megbuktatásához. "Látszólagos szerénysége és humora mély cinizmust rejt ... Ez az ember nyomtalanul állítja félre riválisait ... Tud rugalmatlan is lenni, de nagyon jól tárgyal" - idéz belga politikusokat a Le Monde. A lap a Libérationhoz hasonlóan arra is felhívta a figyelmet, hogy Van Rompuy meggyőződéses flamand, aki mindenekelőtt saját közössége érdekeit védte a vallonokkal szemben.

A francia elnök csütörtökön Brüsszelben "kiváló választásnak" minősítette a két tisztségviselő jelölését, akiket "meggyőződéses európainak" tart. Nicolas Sarkozy hangsúlyozta: Ashton nőként, britként és baloldaliként az egyensúlyt fogja biztosítani az európai vezetésben.

A német politikusok örülnek, a sajtó fanyalog

Angela Merkel kancellárral az élen a német vezető politikusok üdvözölték az Európai Unió új tisztségviselőinek kinevezését, a sajtó azonban kételyeinek adott hangot az általa szürkének nevezett személyek tényleges súlya és befolyása kapcsán.

A német kancellár péntek reggeli televíziós nyilatkozatában örömmel nyugtázta, hogy az állam- és kormányfők csúcstalálkozóján gyors döntés született. Merkel kiemelte, hogy a lisszaboni szerződés életbe lépésével kezdődő új korszak küszöbén konszenzusos döntés született. A kancellár méltatta az Európai Tanács elnökének és az új főképviselőnek a felkészültségét, és hangoztatta, hogy Németország teljes mértékben támogatta jelöltségüket.

Merkelhez hasonlóan nyilatkozott pénteken a konzervatívokkal közösen kormányzó liberális Szabad Demokrata Párt, továbbá a legnagyobb ellenzéki párt, a Német Szociáldemokrata Párt több vezetője is. Az ugyancsak ellenzéki Zöldek ezzel szemben úgy vélekedtek: mind a belga Herman Van Rompuy, mind a brit Catherine Ashton esetében olyan szürke politikusokról van szó, akiknek kinevezése nem járul hozzá az uniós intézmények tekintélyének erősödéséhez.

FTD: Az európai polgárok túlnyomó többségének fogalma sincs, ki az a Herman és ki az a Catherine © MTI

Közvetve ez utóbbi véleményt fogalmazták meg a pénteki német újságok is. A Financial Times Deutschland vezércikkében arról írt, hogy "két államtitkár" került Európa élére. "Az európai polgárok túlnyomó többségének fogalma sincs, ki az a Herman és ki az a Catherine" - vélte a politikai és üzleti napilap, hozzátéve: Merkel, Sarkozy és a többiek karizmatikusabb politikusokat is választhattak volna az Európa Tanács elnökének és az unió új külügyminiszterének. Az újság szerint az unió vezetői szándékosan mondtak le erről, "államtitkárokat" és nem nemzetközileg ismert szereplőket kerestek Európa élére, olyan szereplőket, akik csak a háttérből igazgathatják a szálakat. A korábban ismeretlen jelöltek megválasztása arra vall, hogy továbbra is "Merkel és csapata" akar a középpontban maradni - írta a lap.

A Berliner Zeitung csalódáskeltőnek nevezte a döntést, és minden kisugárzás, minden vízió és minden tapasztalat nélküli kinevezettekről beszélt. A liberális újság Herman Van Rompuy kapcsán annak a nézetnek adott hangot, hogy "nehézsúlyú" politikusnak aligha lehet őt nevezni, személyében az állam- és kormányfők szándékosan egy bürokratát választottak. "Az Európai Uniónak illett volna fajsúlyosabb jelölteket választania, és ezáltal mind befelé, mind kifelé nagyobb erőt sugároznia" - vélte a lap.

A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung "a régi idők kompromisszumáról" beszélt, hozzátéve, hogy a kelet-európaiak üres kézzel tértek haza.

A Le Soir a kompromisszumkereső Európáról

Az európai politika kompromisszumkereső jellegét emelte ki pénteken a Le Soir című, francia nyelvű brüsszeli lap, a csütörtök esti EU-csúcs kimeneteléről szóló egyik írásában. A lap szerint Herman Van Rompuy személyében olyan ember került az Európai Tanács élére, aki a "közösségi módszerek", a "kollektív játék" híve, és nem próbál parancsolgatni. Ezzel Van Rompuy egyben a belga politika azon hagyományát is követi, amely áthatotta korábban Jean-Luc Dehaene és Guy Verhofstadt tevékenységét is - írta a Le Soir. A cikk idézte José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét, aki szerint a csütörtök esti döntés egyik üzenete: "tiszteletadás Belgiumnak".

Az unió "külügyminiszteri" posztjának a brit Catherine Ashton kezébe adását, a döntés fő motivációját a Le Soir egy másik Barroso-idézettel érzékeltette: "Nagy-Britanniának a(z európai) vállalkozás szívében kell maradnia".

A belga lap nagy terjedelemben ecsetelte, mi várhat Belgiumra azután, hogy a flamand-vallon ellentétek elsimítására Herman Van Rompuy helyett most egy másik miniszterelnöknek kell vállalkoznia. A belga média figyelme most ismét II. Albert uralkodóra összpontosul, kíváncsian várva, kinek ad majd kormányalakítási megbízást Van Rompuy távozása után.

Cseh lap: Van Rompuy erős politikus

Herman Van Rompuy "a látszat ellenére kétségtelenül erős személyiség és erős politikus" - írta portréjában a Hospodárské Noviny című cseh gazdasági és politikai napilap. Rámutatott: az EU új elnökének erőssége, hogy képes felülemelkedni a dolgokon, a lényegre összpontosítani, és tartózkodó, nyugodt, amit nem szabad összekeverni a passzivitással. "Hogyan fog helytállni új tisztségében, nehéz megjósolni. Biztos azonban, hogy a legnehezebb dolga azokkal lesz, akiktől most a legnagyobb támogatást kapta. Ez a helyzet azonban nem ismeretlen számára" - zárja írását az újság.

Kommerszant: Moszkva nehezebb érdekérvényesítésre számít

Oroszországnak ezentúl erősebb és egységesebb unióval lesz dolga, s bár a hagyományos partnerek, mint Párizs vagy Berlin szerepe a megújult EU-ban is jelentős marad, Moszkva nehezebben tudja majd kihasználni az unió soraiban jelentkező széthúzást - írta pénteken a Kommerszant.

Az orosz üzleti lap idézte Szergej Prihogykót, Dmitrij Medvegyev elnök tanácsadóját, aki néhány napja hasonló értelemben nyilatkozott, úgy vélekedve, hogy bárki lesz is az unió első elnöke és külügyminisztere, Moszkvának mostantól nehezebb lesz megállapodásra jutnia az egységes, egyeztetett állásponttal fellépő Európai Unióval.

Ugyanakkor a Kommerszant pozitívumként említi, hogy az unió mostantól kiszámíthatóbb lesz. "Eddig Oroszország és az EU kapcsolatai nem elég dinamikusan fejlődtek, nem utolsó sorban azért, mert félévente más került az EU soros elnökének helyére. Mostantól az új elnök két és fél évig lesz hivatalban, és egy további periódusra is megválasztható, ami lehetővé teszi, hogy szorosabb kapcsolatok alakuljanak ki vele" - írta a lap.

Szakértőket idézve úgy vélte, hogy várhatóan megnő az orosz-EU csúcsértekezletek szerepe, amelyeket mostantól nem félévente, hanem évente tartanak majd.

Ugyancsak kedvező kilátásként említette a lap, hogy mostantól egyes tagállamok nem akadályozhatják meg a Moszkva és Brüsszel számára egyaránt fontos projektek megvalósulását, ahogyan például Lengyelország néhány éve vétóval akadályozta az új együttműködési és partnerségi megállapodásról szóló orosz-uniós tárgyalások megkezdését.

A Kommerszant egyébként bemutatta az uniós elnöki tisztségre jelölteket, összevetve Van Rompuyt a posztra korábban nem kevésbé esélyes Tony Blair brit kormányfővel, s felidézte, hogy csütörtök estig a brüsszeli csúcstalálkozó résztvevői azzal tréfálkoztak: tekintélyével Tony Blair még Pekingben is le tudja állítani a közlekedést, míg Herman Van Rompuy ezt nem tudja megtenni még az EU-bizottság brüsszeli épülete előtti kereszteződésben sem.