Manusehr Mottaki külügyminiszter szerdán közölte: az iráni illetékesek műszaki és gazdasági szempontból megvizsgálták a kérdést, és arra a következtetésre jutottak, hogy nem küldenek más országba uránt. Mottaki nem fejtette ki, mit kezdenének az alacsonyan dúsított uránnal, de a teheráni hatóságok korábban már céloztak arra, hogy azt Iránban a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) felügyelete alatt tárolnák.

Mottaki jelezte azt is, hogy Teherán szándéka szerint az iráni fél a NAÜ égisze alatt egyeztetessen az Egyesült Államok, Oroszország és Franciaország képviselőivel az alacsonyan dúsított iráni urán és az érte felajánlott nukleáris fűtőanyag cserefolyamatának a részleteiről.

Megfigyelők szerint Irán ezzel egyértelműen elzárkózott az október végén született megállapodás-tervezettől, amelyet a NAÜ terjesztett elő azt követően, hogy Irán, az Egyesült Államok, Oroszország és Franciaország tárgyalt egymással az iszlám köztársaság uránkészletének dúsításáról.

A NAÜ szorgalmazta megállapodás-tervezet szerint a 3,5 százalékos iráni uránkészlet háromnegyed részét Oroszországba szállítanák. Ott 20 százalékosra dúsítanák az uránkészletet, amelyet Franciaországba küldenének tovább, ahonnan Irán egyik kutató atomreaktora számára kapna vissza fűtőanyagot.

Az iráni atomprogramról tárgyaló hat hatalom - az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) öt állandó tagja és Németország - ebben a megoldási változatban látja annak lehetőségét, hogy Irán ne használhassa fel uránkészletét katonai célokra, vagyis nukleáris fegyverek előállítására. Irán kereken cáfolja ezt a gyanakvást, és váltig állítja, hogy atomfejlesztési tervei kizárólag békés célokat szolgálnak.

Teherán már korábban is kifogásolta a NAÜ elképzeléseit, és túl soknak tartotta azt az uránmennyiséget, amelyet a megállapodás-tervezet értelmében külföldre kellene szállítania. Mottaki mostani bejelentésekor is utalt rá: ahhoz, hogy Irán 116 kilogramm fűtőanyagot kapjon vissza, 1160 kilogramm 3,5 százalékos uránt kellene külföldre szállítania.