2009. október. 09. 15:03 hvg.hu Utolsó frissítés: 2009. október. 09. 15:02 Világ

Nem lesz újabb bizalmi szavazás a cseh kormányról

Bírja a mérvadó cseh politikai pártok támogatását a Jan Fischer vezette átmeneti kabinet, ezért a parlamentben nem lesz újabb bizalmi szavazás a kormányról - jelentette be a miniszterelnök pénteken Prágában azután, hogy találkozott a pártok vezetőivel és megvitatta velük az átmeneti kormány legfőbb feladatait a következő választásig.

"Nem tartjuk szükségesnek az újabb bizalmi szavazást" - állította egybehangzóan a találkozó után a két legnagyobb párt - a Polgári Demokratikus Párt (ODS) és a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) - elnöke Mirek Topolánek és Jirí Paroubek.
  
A találkozón megállapodtak, hogy a kormány a parlament legközelebbi ülésén egy programtervezetet nyújt be, amely tartalmazni fogja a kabinet kiemelt feladatait és a legfontosabb törvényalkotási lépéseket a június elejére tervezett parlamenti választásig. Fischer szerint ez a kormányprogram "józan és realista" lesz.
  
Az átmeneti kormány felállítására azért volt szükség, mert március végén megbukott a Topolánek vezette jobbközép koalíciós kabinet. A pártok megállapodása alapján a kabinet az októberre tervezett előre hozott választásig maradt volna hivatalában. Miután azonban az őszi választás elmaradt, a kormány mandátumát meg kell újítani és új programra is szükség van. Felmerült a bizalmi szavazás is, de azt a pártok végül is elutasították. 
  
"A szakértői kabinet a jelenlegi helyzetben az egyetlen járható út, ezért bírja a szociáldemokrata párt támogatását" - jelentette ki Paroubek. Topolánek úgy vélte: a jövő évi költségvetésről szóló szavazás "bizalmi szavazásnak is tekinthető", nincs szükség másra. A miniszterelnök jelezte, hogy néhány személyi változást is tervez a kabinetben, de konkrét tény nem ismeretes.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. február. 26. 13:00

Hogyan védjük meg Európát, ha Trump itthagy bennünket Putyinnal?

Egyre gyakrabban reális forgatókönyvként merül fel, hogy az USA kilép a NATO-ból, vagy kiüresíti a katonai szövetséget, védtelenül hagyva Európát például egy esetleges orosz támadás ellen. Ezért is vált minden korábbinál időszerűbbé egy európai hadsereg létrehozása, amelyre legutóbb a megtámadott Ukrajna elnöke is kapacitálta az európai vezetőket. A közös haderőt közel egy évtizede még Orbán Viktor is szorgalmazta, bár a Putyin-szövetséges miniszterelnök most már valószínűleg akkor sem támogatná az ötletet, ha annak lenne bármi realitása. De nincs is. Miért megvalósíthatatlan a közös európai hadsereg, és hogyan lehet mégis megnövelni a kontinens védelmi képességét?